Az �r�kl�t rabjai   18. jelenet   F: Felicia K: Kaylie J: James   *F lenn marad a nappaliban, �s �r�l, hogy v�gre pihenhet kicsit (legal�bbis azt hiszi)* *K meg J viszont lemennek hozz�.* *F tudja, hogy �gysem �rn�k be egy "t�njetek innen-el"* *K le�l Felici�val szembe �s a szem�be n�z.* *J �llva marad.* *F h�trad�l egy kicsit* K: Sz�m�thatok r�, hogy lesz �rtelme, ha megk�rdezem, hogy mi t�rt�nt veled? F: Amint m�r mondtam, "rosszkor voltam rossz helyen �s rosszal kezdtem ki" K: Horatiussal? De mi�rt? F: Nocsak. Honnan tudtok ki Horatius-r�l? J: Arseni�t�l. F: Jellemz� *szemforgat* K: � legal�bb mondott n�h�ny dolgot. De azt jobb lett volna nem tudni. F: K�r, hogy mindig ut�lag j�ssz r�, hogy h�lyes�get csin�lsz. Mit mondott el? K: Nagyj�b�l annyit, hogy Horatius az egyik legvesz�lyesebb v�mp�r, "�ngyilkoss�g vele �sszeveszni", �s hogy engem is el akar tenni l�b al�l. *k�nnyednek sz�nt hangon.* F: Ohh, azt hiszem, fel�rom Arseni�t az �tlapra. Ostoba ribanc. K: A mi�rtekr�l hi�ba k�rdezt�k… F: Arsenia felel�tlen. Fogalma sincs, mit kell �s szabad elmondani, �s mit nem. Nem k�ne tudnotok Horatiusr�l. J: Most m�r k�s�. F: Bizony�ra m�r � is tud r�la, hogy megtudt�tok, hogy n�la voltam. *felcs�v�l* *K nyel* Ha m�r �letvesz�lyben vagyok, legal�bb megtudhatn�m az ok�t? F: �pp eleget tudsz m�r, f�leg olyanokat, amit nem k�ne. Nehogy azt higgy�tek, hogy ezzel v�ge van. Az is lehet, hogy a k�vetkez� percben betoppan. J: Remek… *morog* F: �s ti m�g pluszban keresitek a bajt. K: Nem �llt sz�nd�kunkban bajt keresni. F: Akkor mi�rt kerest�tek meg Arseni�t? K: Mert v�laszt akartunk kapni. *F nevet* �s most boldogok vagytok, hogy sikeresen bajba sodort�tok mindannyiunkat? *k�rd� tekintettel n�z Kaylie szem�be* K: K�pzelheted, mennyire boldog vagyok emiatt. F: Pedig m�r r�j�hett�l volna, hogy a v�laszoknak �ra van. Horatius pedig minden apr� hib�t  kihaszn�l. *K s�hajt �s lehajtja a fej�t* F: T�letek is megk�rdezem. Nem �rezt�tek egy m�sik v�mp�r jelenl�t�t a h�zban, amikor els� nap t�vol voltam? *J k�rd� tekintettel Kaylie-ra n�z.* K: De… F: Robertnek van egy elm�lete, de kev�sb� tartom val�sz�n�nek. Ki volt az, Kaylie? K: Nem tudom. Csak egy r�vid pillanatra �reztem, azt�n el is t�nt… azt hittem, hogy csak hallucin�lok. F: Horatius �gyesen kitervelte a dolgot… miel�tt visszaj�ttem volna ellopatta az utols� k�szletemet, k�zben pedig g�tolta a regener�l�st… tudta hogy vissza fogok menni. Nem tehettem m�st. Csak tudn�m, ki volt az… K: Nem tudjuk mi sem… F: Gondolom, err�l a kis Arsenia nem besz�lt. *K szemforgat* Nem, ezt nem eml�tette. F: Valahogy sejtettem *morogja maga el�* Robert szerint Tamara volt az. Mit sz�lsz hozz�, Kaylie? K: Tamara? *le van d�bbenve* F: Azt mondta, �t �rezte a k�zelben. Pedig valljuk be, nem s�r�n j�r errefel�. Az�rt ez engem is meglepett. *K �vatosan b�lint* Nem l�ttam itt vagy… t�z �ve. F: �rdekes, hogy pont azon az �jszak�n t�nt fel. T�l sok az �sszef�gg�s. De m�g semmiben sem lehet�nk biztosak. K: Ez az�rt megd�bbent�… F: Val�ban. De nincs sok id� ezen r�g�dni, Horatius maga k�r� fogja gy�jteni a r�gi cimbor�it. *K nyel* Vagyis hal�lra vagyunk �t�lve. F: �gy is fogalmazhatunk *nevet* M�gis itt vagyok. *r�mosolyog Kaylie-ra �s Jamesre* K: De hogy siker�lt… megsz�kni? F: Fiatalok vagytok m�g az ilyen t�pus� mes�khez. Mondjuk �gy, hogy ahogy � is… �n is kihaszn�ltam a gyenge pontjait. Nem hitte volna, hogy ilyen �llapotban le tudok l�pni, azt meg v�gk�pp nem, hogy el is viszem, ami�rt j�ttem. *K elmosolyodik.* �r�l�k, hogy siker�lt. F: Mondtam m�r, hogy k�zel sincs v�ge. Ide fog j�nni. K: Alig v�rom… *morog* F: Gondolom el�sz�r t�ged akar majd, rem�lve, hogy egyszer�ebb alany leszel. K: Az�rt j�l esik, hogy �gy b�ztatsz. De mi�rt? F: Gondolom nem szeretn�, hogy �letben maradj, ha a hatalm�t fenyegeted. *elmosolyodik* K: �n? *legy�kerezik.* F: Meglehet. A mai vil�gban semmit se vehet�nk biztosra *kacsint* K: Felicia, ha m�r elkezdted… F: Gondolom jobbnak tartja, hogy most v�gez veled, miel�tt m�g �tt�rsz az �n utamra. Van hat�ra a k�v�ncsis�gnak, Kaylie *r�mosolyog* K: Az eny�mnek nincs. F: Az el�g baj. K: Ez akkor is… *s�hajt.* Na j�, megpr�b�lom kicsit visszafogni. F: Remek. Arra k�sz�lj fel, hogy b�rmikor sz�lok, a legr�videbb �ton t�voztok a h�zb�l. *K b�lint* *J is* F: Most se lenne c�lszer� itt maradni, de engem m�r be tud m�rni… megszerezte a v�remet… K: Akkor nincs sok �rtelme elb�jni. *F felnevet* B�jk�lni akarsz t�n? K: Nem. Ink�bb szemben�zek vele. F: Ohh… milyen hat�rozott lett�l hirtelen. Csak nehogy �gy j�rjunk, hogy ha t�nyleg szemben�zel vele, sik�tva elrohansz. K: Pedig el�g nagy a val�sz�n�s�ge. F: �pp ez�rt, jobb ha ker�l�d. K: De m�gis, hogyan? �gyis megtal�l, ha nagyon akar. F: Addig, m�g engem nem s�p�r le a sz�nr�l, a k�zeledbe se fog jutni *kacsint* K: Ennyire fontos lenn�k? F: M�g �n sem tudom. K: Ritka alkalom. F: Biztosra. *teszi hozz�* *K elmosolyodik* Nagyon agg�dtunk �rted. F: Agg�dtatok… vettem �szre. Sikeresen cseszt�tek el a dolgot a nagy agg�d�sban. Gratul�lok. K: Mit v�rt�l… F: Tal�n azt, hogy v�gre megtanultok v�mp�rhoz m�lt�an viselkedni. Ha m�r az �n �letem hajsz�lon f�gg�tt, ennyit igaz�n megtehettetek volna… de h�t t�letek k�rhet az "ember"  b�rmit is. *K lehajtja a fej�t, �s nem v�laszol.* Sajn�lom. F: Sajn�lod, sajn�lod… szerinted mire megy�nk a nagy sajn�lkoz�soddal? K: Tudom, hogy semmire. F: Lehet, hogy m�r beismered, m�gsem jut el a tudatodig. *K szemforgat.* F: Gondolom m�r sejted, mire akarok kilyukadni. K: Lenne egy tippem… F: Lenne vagy van is? *nevet* K: Van. F: Rem�lem hozz�szokhatok a hat�rozott v�laszokhoz v�gre… term�szetesen r�szedr�l. K: Igyekezni fogok.