Az �r�kl�t rabjai

30. jelenet

K: Kaylie

D: Daniel

F: Felicia

R: Robert

V: Victoria

*K az �gyon fekszik, �s nem tud semmi m�sra gondolni, csak Jamesre. Az arc�n l�v� sebet sem regener�lja.*

*D meg kopogtat az ajt�n*

*K nem sz�l semmit, alig hallja a kopogtat�st. Mintha itt se lenne.*

*D m�g egyszer kopogtat, �s mivel erre sem �rkezik v�lasz benyit*

*K feln�z, megl�tja Danielt, de nem igaz�n reag�l r�.*

*D beljebb l�p, az arc�n kisebb horzsol�sok vannak, de alig l�tszik, k�sz�n Kaylie-nak. Keres egy sz�ket, odaviszi az �gy mell� �s le�l*

*K nagyon halkan k�sz�n, �s fel�l az �gyon.*

*D Kaylie arc�t f�rk�szi* Mi a baj, kisl�ny?

K: Minden.

*D �rdekl�d�en figyel*

K: Meghalt James… *a hangja nagyon sz�raz, mintha nem is � besz�lne.*

D: James? *nem tudja, ki az a James*

*K b�lint* A tan�tv�nyom.

*D b�lint, hogy ezzel kezdi �rteni a helyzetet* De m�gis… *k�v�ncsi a r�szletekre, nem tehet r�la*

K: Nem akarok besz�lni r�la.

D: Meg�rtelek. � volt?

K: Az � k�ld�ttei.

D: Akkor azt hiszem err�l hallottam. 10 ember�nk halt meg.

K: Nem tudom sajn�lni.

*D tereli a t�m�t. Kaylie arca fel� n�z* Ezt is � tette?

K: Igen.

*D h�mm�g* Amilyen ideges volt tegnap… csoda, hogy m�g egyben van a h�z. De mi�rt nem gy�gy�tod be?

K: Akkor tudn�m begy�gy�tani, ha el tudn�m felejteni legal�bb egy pillanatra az �rz�seimet. Most k�ptelen vagyok erre.

D: Sz�vesen seg�tek, ha megengeded.

*K b�lint.*

*D Kaylie fel� fordul �s becsukja a szem�t, mire a seb r�vid id� alatt elt�nik*

K: K�sz�n�m. Veled mi t�rt�nt?

*D r�mosolyog �s motyog* Sz�vesen. Oh… ez semmis�g. Meg�rdemeltem.

K: De mi�rt?

D: Kaptam egy feladatot, de nem tudtam �gy elv�gezni, ahogy kellett volna.

*K az ajk�ba harap.*

D: T�l fogom �lni, hidd el *r�mosolyog*

K: J� neked… *most nem tud mosolyogni.*

*D l�tv�n Kaylie arckifejez�s�t gyorsan lefagy a mosoly az arc�r�l*

K: Meg fogok pr�b�lkozni a sz�k�ssel… vagy siker�l, vagy belehalok. Nem tudom, hogy melyik lehet�s�gnek �r�ln�k jobban…

D: Nyugodj le ink�bb, �s pihend ki magad. Az semmin �s senkin se seg�t, ha meg�leted magad.

K: Az �n �letem m�r semmit sem sz�m�t.

D: Mondtam m�r neked, hogy lehetne rosszabb is, pl�ne ezen a helyen…

K: Rosszabb? Tal�n az lenne jobb, ha k�nozna. Legal�bb nem kellene egyfolyt�ban Jamesre gondolnom.

D: Igen, rosszabb. Eml�tettem neked m�r azt is, hogy mit csin�l a megunt j�t�kszereivel. Biztos lehetsz benne, hogy ann�l m�g ez az �let is jobb

K: Azt mondtad, hogy k�t h�tig szokta b�rni a j�t�kszereivel. Addig m�g van n�h�ny napom, hogy meg�lessem magam.

D: Nem fog meg�lni.

K: De bez�rni sem.

D: Akkor meg azt kell csin�lnod, amit mond.

K: Nem.

D: �s szerinted m�gis… Mit tudn�l ellene tenni? Sokkal er�sebb n�lad, n�lam…

K: Nem tudom. B�rmit… kihaszn�lom a hib�it. Eddig is azt tettem. Figyelmeztettem Felici�t a t�mad�sra… *az ajk�ba harap*

D: Akkor m�r kezdem �rteni, hogy mi�rt volt olyan ideges.

K: Lehet, hogy sokkal er�sebb n�lam… De van ellene es�lyem.

D: �s az es�lyed, szerinted mennyivel t�bb a null�n�l?

K: Az majd kider�l. Ha egyenl� lenne a null�val, akkor nem csak James lenne halott, hanem a t�bbiek is… �s a t�z k�ld�tt �ps�gben vissza�rt volna.

D: �s gondolod, hogy nekiv�ghatsz egyed�l? *elmosolyodik* Te m�g nem tudod, milyen biztons�gi rendszer van itt.

K: Van m�s lehet�s�gem, mint hogy egyed�l nekiv�gni? Akkor mes�lj a biztons�gi rendszerr�l…

D: �gy csak a vesztedbe rohansz… vagy rosszabb helyre. Szerinted nem venn� �szre? K�sz, de �n tov�bbra is szeretn�k �lni

K: Meg fogom oldani valahogy. Ne hidd, hogy nem…

D: Erre Horatius most azt mondan�, hogy t�l er�snek hiszed magad. �s ebben a jelen k�r�lm�nyek k�zt k�nytelek vagyok egyet�rteni vele.

*K vet r� egy sz�r�s pillant�st.* Tal�n el�g er�s vagyok hozz�.

D: Ne haragudj r�m… csak nem akarom, hogy a selejtbe ker�lj.

K: Oda biztosan nem fogok *mosoly* Szerinted h�nyan �lt�k volna t�l azt, hogy keresztbe tesznek neki?

D: Fogalmam sincs, hogy mi�rt kiv�telez veled.

K: �n viszont nem szeretn�m megosztani veled a sejt�sem…

*D k�rd� tekintettel n�z r�*

K: M�g lehet, hogy kelleni fogsz a sz�k�semhez *mosoly* �s akkor fel foglak haszn�lni.

D: Mondtam m�r, hogy nem fogok seg�teni neked.

K: Mondtam, hogy �nsz�ntadb�l fogsz seg�teni?

D: Te beteg vagy…

K: Ez�rt jobb lenne, ha magamra hagyn�l.

*D meglepetten n�z, de belet�r�dik a dologba, felkel �s sz� n�lk�l t�vozik*

*K titkon �r�l egy kicsit, hogy egyed�l lehet.*

*R fent van az egyik szob�ban, �s Victori�val besz�lget, amikor benyit Felicia*

*V feln�z*

*F k�zelebb l�p, nem k�sz�n csak biccent*

R: Hello.

F: Mire jutottatok?

R: Eddig nem t�l sokra… Arsenia nem akar Horatius k�zel�be menni.

*F s�hajt* Csod�lod?

R: Nem… Megpr�b�ltam r�venni, de egyszer�en nem hajland� r�.

F: Ideh�vn�d? H�tha nekem k�nnyebben „sz�t fogad”

*R elmosolyodik, b�lint, �s gondolatban h�vja Arseni�t.*

*A vissza�zen, hogy mindj�rt…*

*F le�l*

*V megcs�v�lja a fej�t, hogy ez �gyse vezet semmire, Arseni�nak t�l sok s�relme van.*

*A meg�rkezik, �s mivel h�vt�k, ez�rt felmegy a szob�ig, �s csak ott kopogtat udvariass�gb�l.*

*F nem sz�l semmit*

R: Gyere be.

*A benyit, k�sz�n mindenkinek, �s le�l Felici�val szembe. Most sem foglalkozott t�l sokat vele, hogy ki�lt�zz�n*

F: �dv Arsenia. Gondolom, tudod mi�rt k�rt�k, hogy gyere ide.

*V biccent Arsy fel�*

A: Tudom… De m�r megmondtam Robertnek is, hogy a v�laszom egy�rtelm� �s hat�rozott nem.

*R meg�rt�en b�lint.*

F: �s mire ez a v�laszod? Mert lehet, hogy szok�s szerint k�l�nb�zne a k�r�s�nk.

A: Nem megyek Horatius k�zel�be. H�vhattatok volna a t�mad�s el�tt. Akkor sz�vesen seg�tek… De ebben nem.

F: Figyelj, egy�nk se ismeri annyira azt a helyet, mint te. Egyed�l nem tudjuk kihozni.

A: N�zd, Felicia… az a hely egyfolyt�ban v�ltozik, te is j�rt�l ott… Minden Horatius uralma alatt van.

F: Nincs olyan, amit ki ne lehetne sz�m�tani, �s abban is biztos vagyok, hogy jobban ismered a hib�it, mint mi.

A: T�vedsz… �tsz�z �ve l�ttam utolj�ra. A hib�i is egyfolyt�ban v�ltoznak. Annyit tudok, hogy nem k�pes igaz�n megosztani a figyelm�t.

F: Ezt �n is �szrevettem. Arsenia, �rtsd meg, sz�ks�g�nk van r�d. K�ptelenek vagyunk egyed�l v�gigcsin�lni. Ki akarom hozni Kaylie-t, �s b�rmit megteszek, �rted? B�rmit!

*A nagyon meglep�d�tt arcot v�g.* Azt hittem, te k�ptelen vagy arra, hogy elkeseredj, Felicia… �rtsd meg, semmire se menn�tek velem.

F: Nem keseredtem el, csak nem fogom feladni.

A: Ha �n is megyek, akkor viszont… Egyb�l meg�rezn� a jelenl�temet. *az ajk�ba harap* Igazad lehet…

F: K�rlek Arsenia…

A: Olyankor kell t�madnotok, amikor otthon van.

F: Istenem… ha akkor nem veszek �ssze vele, ez az eg�sz el se kezd�d�tt volna.

A: A t�voll�t�ben a kast�ly ejt csapd�ba titeket.

F: Mondd tov�bb.

*A megcs�v�lja a fej�t.*

*F fesz�lten figyel*

A: Val�sz�n�leg Kaylie ott lesz mellette… A j�t�kszereit nem hagyja mag�ra. �s biztos vagyok benne, hogy Kaylie m�g annak sz�m�t. K�ptelens�g �lre menni vele… Valahogy el kell terelni a figyelm�t… Ennyit tudok mondani.

F: Azt akarod mondani, hogy t�bben k�ne t�madni egyszerre?

*A b�lint* �s t�bb helyr�l. De tudod, hogy behatolni is k�ptelens�g… Csak az mehet be, akinek enged�lyt ad.

F: �s nem lehet ezt valahogy kiv�deni? Vagy �lca, vagy ak�rmi? Valaminek lennie kell!

A: Nem tudok semmif�le m�dot r�…

F: Ha alakfelv�tellel jutn�nk be? Lehets�ges?

A: Sajnos nem. Csak a k�ls� v�ltozik, a kisug�rz�s nem. *most Felicia szem�be n�z.* Lett volna m�s m�d, nem kellett volna elk�ldened oda Kaylie-t.

F: Ez igaz, csak egy �tlet volt. �s m�gis, milyen megold�s?

A: Legut�bb eml�tettem neked, hogy Horatius engem nagyj�b�l k�t �vig a saj�t v�r�vel itatott.

*F int Arseni�nak hogy mondja tov�bb, pedig m�t tudja mire gondol.*

A: Ha adok Kaylie-nak a v�remb�l, akkor regener�lni tudja a blokkolt sebet. Sajn�lom… nekem is el�bb juthatott volna eszembe.

*F csak h�pogni tud* Ez mi�rt nem jutott esz�be senkinek… *ideges*

*R teljesen le van dermedve.*

A: Most m�r nem �rdemes ezen t�prengeni… valahogy ki kell hoznotok onnan.

F: �pp ez�rt k�rj�k a seg�ts�gedet. Szerinted van valami es�ly�nk, hogy kihozzuk �s mindannyian �ps�gben kijutunk?

A: Nincs… �s van. Nem hiszem, hogy �ps�gben fogtok kijutni… Az a l�nyeg, hogy �letben maradjatok. *elmosolyodik.* A sebek nem sz�m�tanak. Csak abban b�zhatunk, hogy Horatius hib�zni fog.

F: Ez az, valamiben meg kell kapaszkodni. Ezek szerint seg�tesz?

*A lehajtja a fej�t.* Tehetek m�st?

*F r�mosolyog*