Az �r�kl�t rabjai

34. jelenet

K: Kaylie
F: Felicia
R: Robert
V: Victoria
H: Horatius
D: Daniel
I: Ivan
V�mp�rok
V�rfarkasok

*R fel-al� j�rk�l a szob�ban.* Egy pontosabb tervet is kidolgozhatn�nk… ezzel nem sokra fogunk menni…

A: Mivel egyel�re nem terv van. Csak „�lmodozunk”, igaz, Felicia?

F: Hogy is mondj�k… „�lmodik a nyomor.”

A: Ez egy sz�p meghat�roz�sa a helyzet�nknek.

F: Ugye? *lehangolt arckifejez�s* Robert, ha ennyire nagy a lelkesed�sed, csin�lhatn�l ak�r te is valamit riny�l�s helyett.

R: Igyekszem… Egy�ltal�n, arra van �tlet, hogy mikor t�madunk?

F: A nagy terveid helyett ink�bb egyszer befoghatn�d… *morog*

A: Ism�t elmondom, Felicia… Ha Kaylie nem akarja otthagyni Horatiust, akkor nem sok �rtelme van az eg�sznek.

F: Mi�rt mindig a legrosszabb esetbe gondoltok bele? Szerintetek mennyi es�lye van annak, hogy Kaylie beleszeret? *hozz�teszi halkan* V�szmadarak.

A: Hogy mennyi es�lye van? Elvileg nagyon kev�s, szinte semmi… De figyelembe v�ve, hogy Horatius adott neki a v�r�b�l… Eg�sz sok. De egy ilyen �rz�ketlen tusk�, mint te, ezt �gyse fogja meg�rteni *direkt cukkolja Felici�t.*

*F r�mosolyog Arsyra* Ez a s�rt�s most azt�n nagyon „f�jt” *kacsint*

A: Rem�nykedtem benne. *� is kacsint*

*F �sszesz�k�ti a szemeit, majd Arseni�ra n�z* Te is �rzed?

A: Jajj… ez valahogy nem hi�nyzott…

F: Idej�n… *morogja maga el�* M�r csak ez kellett.

A: A fen�be is…

*F felkel* Valami �tlet, Arsy? Most megengedem a v�szmad�rkod�st.

A: Milyen gyorsan tudsz futni? *angyali arc*

F: Nem hiszem, hogy �rdemes lenne. M�r t�l k�zel van…

A: H�t ez az… �tlet? Nincs. Max annyi, hogy a v�grendeletedet tedd el valami biztos helyre.

*H illedelmesen csenget*

F: Persze, ez most a legnagyobb probl�ma…

A: Ki mer ajt�t nyitni?

F: Aki mer, az nyer. *unottan fogja mag�t �s lemegy a l�pcs�n, halad az ajt� fel�*

*A is lemegy Felicia ut�n. Elhat�rozta, hogy most legal�bb b�tor kisl�ny lesz.*

*H meg t�relmesen �ll az ajt�ban.*

*F ajt�t nyit.* Micsoda meglepet�s…

H: �dv�zletem…

A: Hello, Horatius…

H: Miattam lep�dt�l meg, vagy csak azon, hogy nem t�r�m r�d az ajt�t? *�szreveszi Arsy-t*

F: Ut�bbi, mint sejted.

H: No l�m, az elveszett b�r�nyka. Gratul�lok Arsenia, sz�p t�rsas�gba keveredt�l.

H: Beengedn�tek, vagy itt �csorogjunk?

*F f�lre�ll, hogy Horatius bej�hessen.*

F: Ahogy neked k�nyelmesebb *mosoly*

A: Nekem nagyon is megfelel ez a t�rsas�g.

H: Pont a Te �rtelmi szintednek val� *beljebbl�p* Victoria… jellemz�…

F: B�knak vettem.

A: Honnan ez a hirtelen j�tt udvariass�g? Az ut�bbi k�tezer �vben nem volt jellemz� r�d.

H: L�tod, m�g mindig tudok meglepet�st okozni. De amint l�tom te nem *v�gign�z Ezen a helyen*

F: Ha m�r ilyen k�tetlen hangon t�rsalgunk, megk�rdezhetem j�veteled c�lj�t?

*H r�n�z Felici�ra* Veled akarok besz�lni.

A: Tal�n zavarok?

H: Semmi baj, m�r hozz�szoktam az �letem sor�n a zavar� t�nyez�kh�z.

A: Orrba v�g ez a kedvess�g.

F: �s mir�l akarsz besz�lni? *az utols� sz�t picit megnyomja*

H: Sz�vesen orrba v�glak a kedvess�g helyett is. Tal�n nem is besz�lni… csak mutatni akarok neked valamit. Egy eml�ket. Felt�telezem, �rdekelne.

F: K�v�ncsiv� tett�l *nevet*

H: �gy t�nik, nemcsak �n tudok v�ltozni. K�v�ncsi… *felnevet*

F: Mif�le eml�ket akarsz mutatni?

*H k�zelebb l�p Felici�hoz.*

*F �ll egy helyben… neki nem szok�sa f�lni*

*H Felicia v�ll�ra teszi a kez�t, k�zelr�l a szem�be n�z, majd a saj�tja fokozatosan elfeh�redik, �s �tadja az eml�ket*

H: Mi�rt akarsz magadba bolond�tani? *Kaylie szem�be n�z*

*K egy ideig nem v�laszol, csak mosolyog r�* Elmondtam az �lmomat, nem?

H: �lom, v�gy, egyre megy… de engem a „mi�rt” �rdekel.

K: Nem rajtam m�lik… Horatius, eml�kszel, mit mondtam?

H: Eml�kszem, de az ok�t nem k�z�lted.

K: Azt, hogy ha bel�m szeretsz, nem fogom viszonozni… Akkor t�vedtem legnagyobbat.

*H r�mosolyog* Ezt �rtsem sz� szerint?

*K b�lint.*

*H befejezi, de nem t�volodik el Felici�t�l*

*F n�h�ny pillanatig csak h�pog, azt�n �sszeszedi mag�t* Ez… megig�zted, ugye?

*A nagyon figyel.*

H: Nem. Ez teljesen „j�zan” �llapotban t�rt�nt.

F: Ez k�ptelens�g.

*H hars�nyan felnevet* �gyhogy �des kis cic�m, k�nytelen leszel lemondani r�la.

F: Soha. Megtanulhattad volna m�r, hogy soha nem adom fel. *mosoly*

H: Ennyire szereted? *direkt �gy fogalmaz* Soha nem adod fel?! Felt�ve, ha es�lyt kapsz az „�jr�ra”

F: Nem kell es�lyt adnod, magamt�l is tal�lok.

H: Ha nem kapt�l volna es�lyt m�r nem �ln�l. *most Arsy-ra n�z*

*A az ajk�ba harap, � megmondta el�re…*

H: Ez ugyan�gy vonatkozik r�d is.

A: B�ntan�d a kedves kis tan�tv�nyodat? *angyali arc*

*H r�mosolyog* A kedves kis tan�tv�nyomat… b�rmikor.

A: Ett�l tartottam…

*R is �gy d�nt, hogy nem csak a l�pcs� tetej�r�l figyel, hanem most m�r lej�n k�z�j�k.*

F: �sszegy�lt a v�szmad�r klub… remek…

H: V�szmad�r? *nevet*

R: M�r nem is m�rt�rklub? �dv�zletem, Horatius…

H: Tal�n az „aljan�p” tal�l�bb. *g�nyosan n�z* Szint�gy �dv�zlet… hab�r a mi fajt�nk nem az �dv�z�l�sr�l h�res.

A: Semmit sem v�ltozt�l…

*R ink�bb nem piszk�lja Horatiust… Nem nagyon akar most meghalni.*

H: V�ltoznom kellett volna?

*F elmosolyodik a kis „csal�di” vit�n.*

A: Lehet, hogy v�gre nem �rtana.

H: Mire gondolsz, dr�ga kicsi Arseni�m?

A: Mondjuk leszokhatn�l v�gre arr�l, hogy v�mp�rok �let�vel j�tszadozol…

H: Ezt pont te mondod? Aki v�mp�rokat �l… �s m�g nem is szem�lyes okb�l? *hideg mosoly*

A: Nagy t�ved�s… �n v�mp�rokat menteni szoktam. Az t�ny, hogy �ltal�ban nem szem�lyes okb�l.

H: M�s szennyes�t �rdemes egy�ltal�n takar�tani? Ez olyan alantos munka…

A: Egyszer Jamest is megmentettem… sajnos te �gy d�nt�tt�l, hogy nem �rdemes a tov�bbi �letre… k�r �rte. Nagyon tehets�ges v�mp�r volt.

F: Az tal�n nem az, amit te m�velsz? *felnevet*

H: A d�nt�sem sajnos fel�lb�r�lja a ti�det…

A: Megjegyzem, a te sz�rakoz�sod, vagy munk�d t�bb mint alantas…

H: Felicia, azt k�v�nod tal�n, hogy itt helyben �ljelek meg? Azt hittem enn�l nagyobb  tisztess�gre v�gysz. Nem munka, Arsenia. Ez kiz�r�lag… sz�rakoz�s.

A: �s mi a munka sz�modra?

H: Szerinted dolgoztam �n valaha is? *mosoly*

*F felmordul* Te �gyis azt teszel, amit akarsz *nagyon g�nyos*

A: T�nyleg, Horatius, nem akarsz egy kis j�t tenni a vil�ggal? Mondjuk elengedhetn�d Kaylie-t… kezdetnek.

H: Nem hiszem, hogy vissza akarna j�nni hozz�tok. Ee ezt Felicia m�r nagyon j�l tudja, de ha nagyon sz�pen megk�rsz, tal�n t�led sem tagadom meg, amit Neki megmutattam.

A: Sz�pen k�rlek *kacsint*

*H most Arseni�hoz l�p k�zel, �s figyel arra, hogy �ssze�rjen az arcuk… majd neki is  megmutatja az eml�ket*

*A figyel, �s egy „kiss�” meglep�dik.*

*H �pphogy csak annyira t�volodik el Arseni�t�l, hogy a szem�be tudjon n�zni…*

*A sem tud sz�lni egy-k�t pillanatra.* �s… viszonzod?

H: �pp el�gg� ismersz ahhoz, kicsi tan�tv�nyom, hogy tudd a v�laszt a saj�t k�rd�sedre *a f�l�be s�gja*

A: Akkor mi�rt adt�l neki a v�redb�l? Vagy ha csak �nz� �rdek vez�relt, mi�rt er�s�tetted meg ennyire?

H: Szerinted melyiknek nagyobb az es�lye?* nevet*

A: Nem tenn�m meg a tippemet. *h�tr�l egy l�p�st, nagyon ut�lja Horatius k�zels�g�t.*

*H ezt �szreveszi �s alig b�rja abbahagyni a nevet�st* Im�dom, amikor valaki f�lelemmel ad hatalmat, �nsz�nt�b�l a kezembe.

A: Ahogy az eml�kb�l l�ttam, Kaylie ugyanezt nem tette meg. *komolyan besz�l.*

H: �gy t�nik, m�giscsak el tudok b�v�lni valakit… a saj�t h�lyes�gemmel *m�g mindig nevet* Vagy csak a kis l�nyk�tok ilyen… gyenge idegzet�.

A: Aljasabb vagy, mint valaha volt�l…

H: N�h�ny perce m�g azt mondtad semmit se v�ltoztam.

A: Csak rossz ir�nyba.

H: Szerinted mikor adtam a v�lem�nyedre Arsenia?

A: Tal�n ideje lenne elkezdened…

H: Meg�rdemled?

A: Meg. Lassan k�tezer �ve �letben vagyok. Ez m�r a r�szemr�l el�g sz�p teljes�tm�ny… Mennyi id�t is j�solt�l? T�z napot, vagy t�z percet? M�r nem eml�kszem pontosan…

H: M�g mindig nem el�zt�l le… �vekben. Tan�tv�nyk�nt �gy gondoltam, tal�n egy kicsit tov�bb maradsz.

A: Egy kis matek, Horatius… Megel�zni nem foglak.

H: Te sem v�ltozt�l.

A: �n eg�sz j�l �rzem �gy magam.

*H egy pillanatra becsukja a szem�t* Tov�bbi j� mulat�st �s z�ll�st, most mennem kell.

*A figyel… ez nem sok j�t jelenthet…* Nem mondom, hogy viszl�t…

H: �n sem *lel�p*

K: Nincs okom b�zni Horatiusban… �s rosszul tenn�m, ha b�zn�k benne.

D: ezt mondtam neked a besz�lget�s�nk kezdet�n is.

*K nem v�laszol, de tudja, hogy ki kell jutni innen. Daniel szem�be n�z, �s most nagyon er�sen koncentr�l. A szeme lassan elfeh�redik* Vezess ki innen. Vigy�l el az erd�ig.

D: Kaylie, nem mehet�nk ki a kapun… m�sfele nem jutsz ki innen.

K: Akkor vigy�l fel a tet�re *nem hagy fel az ig�z�ssel.*

*D �nk�v�leti �llapotban megfordul, �s elindul v�gig a folyos�n.*

K: Siess! *k�veti Danielt*

*D szapor�zza a l�pteit*

*m�r �pp fel�rn�nek a tet�re vezet� l�pcs�h�z, amikor Daniel kezd mag�hoz t�rni*

*K m�r nagyon elf�rad, a falnak d�l, becsukja a szem�t, �s az �jul�s ker�lgeti.*

*D mag�hoz t�r* Nem megmondtam, hogy ne csin�ld ezt t�bbet? Mi a fen�nek j�tt�nk fel ide?

K: Majd k�s�bb elmondom… *nem sok ereje van besz�lni.* Gyer�nk fel a tet�re… *ny�gi.*

D: A tet�re? M�gis, minek? Kaylie, ha azt tervezgeted hogy meg akarsz sz�kni… *ideges*

*K �sszeszedi mag�t, �s ism�t Daniel szem�be n�z. M�g annyi erej�t ford�tja az ig�z�sre, amennyit el�gnek �t�l.* Maradj itt.

*D meg�ll egyhelyben �s le�l *

*K felhagy az ig�z�ssel, de k�zben m�r indul is. Nagyon gyorsan mozog, �s el�ri a l�tr�t, �s vill�mgyorsan felm�szik rajta.*

*D felkel �s indul ut�na* KAYLIE!

*K addigra m�r a tet� sz�l�n van. Csak egy pillanatra n�z vissza, Danielre, �s leugrik.*

*K behajl�tja a t�rd�t, �s f�ldet �r�skor gurul egy kicsit, hogy ezzel is tomp�tsa az es�st. Egy pillanatig habozik, nagyon kimer�tette az ig�z�s, azt�n felkel, �s k�zben �tkozza mag�t, hogy fegyvertelen�l indult el.*

*a parkban, ak�rcsak Kaylie �rkez�s�n�l, most sincs egy �rva l�lek sem.*

*K gyors l�ptekkel megindul az erd� fel�, nagyj�b�l ugyanabba az ir�nyba, amerr�l annak idej�n j�tt. Agg�dik a Horatius �ltal eml�tett �j akad�lyok miatt. Be�r az erd�be.*

*az erd�ben a megszokottn�l is nagyobb csend van… ind�k k�sznak Kaylie l�bai fel�, �s r�tekerednek a l�b�ra*

*K m�g id�ben �szreveszi �ket, �s kir�ntva a l�b�t az ind�k szor�t�s�b�l, rohanni kezd.*

*K m�g �szre se vette, de egyenesen a „napf�nyfoltok” ter�let�hez �rt.*

*K b�r�t �getni kezdi a naphoz hasonl� f�ny. Becsukja a szem�t, mert �gysem l�t semmit, ez a f�ny t�ls�gosan elvak�tja, �s rohan tov�bb, j�form�n azt sem tudva, hogy merre.*

*halk z�g�s hallatszik, ami egyre er�s�dik… f�ls�ket�t� zajj�*

*K ki�r a napf�nyr�l, de m�r nem tud talpon maradni, ahhoz t�ls�gosan �ssze�gett. Elveti mag�t a f�ld�n, �s regener�lja mag�t, k�zben igyekszik nem t�r�dni a zajjal.*

*4 v�rfarkas k�zeledik csendesen Kaylie fel�, m�g emberi alakban*

*K meg�rzi �ket, �s vill�mgyorsan felpattan. Valahogy nagyon rosszat sejt ezekr�l az emberekr�l…

*k�zelednek folyamatos, lass� l�ptekkel Kaylie fel�*

*K h�tr�lna, de m�g�tte egy m�terrel m�r napf�nyfolt van, �gyhogy egy helyben �ll.*

*az egyik �talakul… emberi alakban egy olyan 30 �ves n�nek n�z ki, � lehet a vezet�, sorra ut�na a t�bbi is*

*K-nak ism�t esz�be jut az ig�z�s, de most hi�ba pr�b�lkozik vele… t�ls�gosan legyeng�lt hozz�.*

*az els� k�t farkas, amint el�g k�zels�gbe �rt, r�veti mag�t Kaylie-ra �s marcangolni kezdik*

*K hanyatt esik, felsik�t, seg�ts�g�rt ki�lt, �s k�zben pr�b�lja lehaj�tani mag�r�l a farkasokat, nem sok sikerrel.*

*a farkasok hirtelen feln�znek, majd vissza�llva a m�sik kett�h�z, hihetetlen gyorsas�ggal t�voznak. A k�zelben egy alak k�rvonalai rajzol�dnak ki, hat�rozott megjelen�st sugall, egyhelyben mereven �ll, �s Kaylie fel� n�z*

*K zih�l �s becsukja a szem�t. Nem akarja l�tni, hogy mi - vagyishogy ki - �ld�zte el a v�rfarkasokat.*

*az alak lass�, hat�rozott l�ptekkel k�zeledni kezd*

*K regener�lja a sebeket, ezzel is elterelve a saj�t figyelm�t… nagyon nem akarja kinyitni a szem�t.*

*H meg�ll p�r m�terre Kaylie-t�l, a szem�ben nyoma sincs kedvess�gnek, szeretetnek, ink�bb csak harag �s undorod�s t�kr�z�dik benne*

*K most m�r kinyitja a szem�t, �s Horatiusra n�z. Alig �szrevehet�en remeg.*

*H m�g k�zelebb l�p hozz�, meg�ll k�zvetlen�l Kaylie mellett*

*K egy pillanatig arra gondol, hogy sz�vesebben lett volna a v�rfarkasok vacsor�ja…*

*H unott, monoton hangon besz�l a m�g�tte lev� 3 v�mp�rhoz, akik most jelentek meg. �tl�pi Kaylie-t �s megindul el�re, sz�toszlanak el�tte a napf�nyfoltok.*

*V1, V2 felh�zza Kaylie-t, �s elindul vele*

*K-nak semmi ereje tiltakozni, �gyhogy jobb h�j�n megy a v�mp�rokkal.*

*H �gy 5 m�terre halad el�tt�k, az �tj�b�l az �sszes csapda elt�nik*

*K t�lzottan ki van mer�lve ehhez… gondolatban �zenve pr�b�l bocs�natot k�rni Horatius-t�l.*

*H �gy tesz, mintha fel se venn�… pedig hallotta, de jelen pillanatban egy�ltal�n nem �rdekli. K�zelednek a kapuhoz ami kiny�lik el�tt�k. Elfordul balra, a v�mp�rok pedig a jobboldali  folyos� fel� vezetik Kaylie-t*

*K nagyon f�l, nem tudja, hogy Horatius mit akar tenni vele, de gyan�tja, hogy ez�rt a h�z�s�rt semmi j�ra nem sz�m�that - �s m�g az az egyetlen m�zlija, hogy �letben van…*

*V1, V2, V3 a szob�ja fel� vezetik Kaylie-t, V3 kinyitja az ajt�t, a m�sik kett� pedig bel�ki rajta, majd r�z�rj�k az ajt�t*

*K a padl�ra esik, �s nagyon sok�ig nem mozdul. Le van gyeng�lve, val�sz�n�, hogy nem is nagyon b�rna mozogni, vagy ak�r elm�szni az �gyig.*

*k�t teljes napig senki se l�togatja meg Kaylie-t, a h�zban egy pisszen�st se hall, mintha minden kihalt volna*(v�r nincs a szob�ban, sz�val Kaylie �hezik)

*K ideje nagy r�sz�t az �gyon fekve t�lti, m�r �sszeszedte mag�t annyira, hogy legal�bb oda fek�dj�n le, �s iszony�an �rzi mag�t, egyr�szt a b�ntudat miatt – hiszen �rzi, hogy Felici�nak semmi baja, �s m�g hat�rozottan �rz�keli �t (teh�t H nem bontotta fel ezt a kapcsolatot) – m�sr�szt, mert egyed�l van.*

*a m�sodik nap �jjel�n egyszer csak elfordul a kilincs �s Daniel jelenik meg az ajt�ban, egy poh�r v�rrel a kez�ben*

*K lassan felemeli a fej�t, �s megl�tja Danielt.* Meg tudsz bocs�tani?

*D k�zelebb l�p, �s �tny�jtja a poharat Kaylie-nak, meg�llap�tja, hogy sz�rnyen n�z ki, megint l�tszik az arc�n, hogy volt egy kisebb vit�ja* Azt hiszem, el�sz�r nem t�lem k�ne bocs�natot k�rned…

*K azonnal felhajtja a poh�r tartalm�t, ahogy Daniel a kez�be nyomja.*

K: Megpr�b�ltam… de �gy tett, mintha meg sem hallotta volna.

D: Ha nem sz�lok neki, tal�n hetekig itt „aszal�dsz.” �s csod�lkozol ezen? *nagyon komolyan n�z, � is megkapta a mag��t*

*K elfordul, �s nem n�z Daniel szem�be.* Sajn�lom. Komolyan…

D: T�bbet nem „vigy�zhatok r�d”, csak maximum inni hozhatok neked. Pedig �gy vettem �szre mintha k�zt�nk kialakulhatott volna, egy nagyon m�ly bar�ts�g… de �gy t�nik, neked ez valami�rt nem felelt meg.

*K lehajtja a fej�t, nem tud mit mondani erre, �s l�tszik, hogy mindj�rt els�rja mag�t.*

D: Nem maradhatok tov�bb, mert ezt is ellen�rzik. Szia.

K: Szia *nagyon halkan k�sz�n.*

*a folyos�r�l Horatius �s Daniel hangj�t lehet hallani, de Kaylie nem �rtheti, mir�l besz�lnek, a csukott ajt� miatt*

*K felismeri Horatius hangj�t, �s legsz�vesebben kimenne hozz�.*

*H nem megy be Kaylie-hoz, a hangok alapj�n fokozatosan t�volodnak el a folyos�n*

*K szeme megtelik k�nnyekkel, �s n�m�n s�rni kezd.*

*1 h�t telik el �gy, csak Daniel n�z be n�ha, egy poh�r v�rrel*

*megint leny�lik az ajt�, de most nem Daniel l�p be, hanem egy Kaylie sz�m�ra teljesen idegen, sz�ke haj� f�rfi*

*K az �gyon �l. Nagyon rosszul n�z ki, a sz�k�si k�s�rlet ut�n nem is �lt�z�tt �t, mivel a ruh�k is a m�sik szob�ban vannak. Halkan k�sz�n.*

*I k�zelebb megy, k�sz�n.* Ivan vagyok. Horatius besz�lni akar veled *fagyos hangon besz�l, majd odadob Kaylie-nak egy ruh�t* �lt�zz fel. *unottan elfordul*

*K fels�hajt, �s lass� mozdulatokkal kezd fel�lt�zni.*

*I hozz�teszi* Igyekezz.

K: Nem tusolhatn�k le?

I: Nem.

K: Mi�rt nem Daniel j�tt?

I: Ne k�rdez�sk�dj.

*K v�gez az �lt�z�ssel.*

I: Vagy j�ssz velem, MOST, vagy le kell k�s�rjelek az als� szintre.

*K ezt nem igaz�n �rti.* Az als� szintre? Hogyan?

I: Mondtam m�r, hogy ne k�rdez�sk�dj. *nagyon unott hangnemben besz�l*

K: Mehet�nk. *ezt ink�bb dacosan mondja.*

*I elindul, elvezeti Kaylie-t Horatius szob�j�ba, ahol m�g Kaylie nem is j�rt*

*I kinyitja el�tte az ajt�t, majd t�vozik*

*K meg�ll Horatius el�tt, de nem k�sz�n neki. Csak n�m�n �ll.*

*H az asztal�n�l �l, �s �rogat valamit, �gy tesz, mintha �szre se vette volna, hogy Kaylie bej�tt.*

K: Mi�rt jutottam eszedbe �jra?

*H feln�z �s leteszi a tollat* Nem eszembe jutott�l, csak foglalod a helyet. *most v�gign�z Kaylie-n a tekintet�b�l sug�rzik a t�m�ny undor*

K: Ezt �rtsem �gy, hogy lecser�lsz? *�rzelemmentes hangon pr�b�l besz�lni, de nem megy neki. A hangja tele van szomor�s�ggal, de nem d�h�s.*

H: Szerinted meg�rdemeln�d, hogy ne tegyem?

K: Ha csak egy kicsit szerett�l, csak egy pillanatra, akkor tal�n meg�rdemlem, hogy ne a „selejt” k�z� ker�ljek.

*H felkel, �s betolja maga ut�n a sz�ket* Ha szerettelek VOLNA! Mond�k az emberek: „t�vedni emberi dolog.” Eml�kezz: a szememben m�g csak haland� vagy.

K: Tudom. Egy senki vagyok a szemedben, vagy m�g az sem. De k�rlek, Horatius…

H: Mit k�rsz? Engedjelek el? H�t menj.

*K megk�v�lten mered r�.*

*H arc�n megjelenik valami csal�dotts�g-f�le, ezt tov�bbra is undorral akarja elrejteni*

K: El… elengedn�l? �s ha azt mondom, hogy �n veled szeretn�k maradni?

*H sietve v�laszol* El. Velem szeretn�l maradni… *felhorkan*

K: Ha eldobsz magadt�l… *a tork�ban gomb�cot �rez* akkor elmegyek.

H: Legyen sz�p utad. *komoran n�z*

*K elfordul, �s kimegy, de az ajt�b�l visszafordul.* Lehet, hogy te hazudt�l, de �n igazat mondtam neked. Szerettelek, Horatius. *elindul kifel�.*

*H-nak v�gigfolyik egy k�nnycsepp az arc�n, de f�l�ton meg is sz�rad. Ezt m�g Kaylie l�tja*

*K legsz�vesebben visszafordulna, de nem teszi.*

*kifel� menet minden ajt� kiny�lik Kaylie-nak, a bej�rati nagykapu is*

*K nem fordul vissza, nem n�z h�tra. Egyenesen el�re tart, az erd� fel�.*

*az erd� most h�vogat�an sz�pnek t�nik, nem olyan s�t�tnek �s ijeszt�nek, mint szokott lenni.*

*K szinte nem is l�tja maga el�tt… csak Horatiusra tud gondolni, �s esz�be sem jutnak a vesz�lyek, amelyeket az erd� rejt.*

*az erd� most semmilyen vesz�lyt nem tartogat, a csapd�knak nyoma sincs*

*K pedig �tmegy rajta, �s csak ut�lag n�z vissza, amikor kil�pett az erd�b�l, de m�r nem l�tja a kast�lyt, �s ezek a f�k is teljesen �tlagosnak t�nnek… Mintha egy �lom �rt volna v�get.*