A nevem Aurelia Willin!

Portug�li�ban sz�lettem a csal�domban negyedik gyerekk�nt, �s p�r �s m�lva m�r a k�z�ps� gyereknek sz�m�tottam. A csal�dunk nagyon szeg�ny volt. Vagy az utc�n,vagy pedig egy lakhatatlann� v�lt h�zban �lt�nk, tan�ttat�sunkra nem volt p�nz. N�h�ny testv�rem meghalt, mert nem b�rt�k ennek a sanyar� �letnek a viszontags�gait. �n nagyon sajn�ltam �ket, de �szint�n sz�lva �r�ltem, hogy kevesebben vagyunk, mert �gy kicsit t�bb jutott nek�nk, �s az a „kicsit t�bb” sokkal nagyobb es�lyt jelentett a t�l�l�sre. Akkor m�g nem tudtam, hogy nem j�rtam valami j�l. Mikor 10 �ves voltam, elrabolt egy megsz�llott �r�lt,akinek a „gyerekgy�jt�s” volt a hobbija. Levitt a csatorn�kba,�s �jt nappall� t�ve dolgoztatott, regetegszer megvert, k�nzott.... 13 �ves koromig voltam itt, �s fizikailag �s lelkileg is meger�s�dtem, hiszen sz� n�lk�l kellett v�gign�znem,ahogy bar�taim elhullanak,mint a legyek. Persze minden rosszban van valami j�, ahogy a csatorn�ban is. Gyakran s�t�lgattam a csatorn�ban a sz�k�si �tvonalat tervezve, �s  egyszer csak megtal�ltam a b�rt�nt a csatorna fogd�j�n bel�l. Itt tal�lkoztam egy fi�val, aki mindig �rdekes dolgokat mes�lt term�szetfeltti l�nyekr�l. Mindig j�t nevett�nk, b�r ezt csak halkan tehett�k meg, nehogy lebukjunk. Tan�tott is, persze nem matekra, meg ilyen �rtelmetlen dolgokra, amiknek soha nem vettem volna m�r haszn�t, hanem olyan dolgokat tan�tott meg t�rt�netek form�j�ban, amiknek az�ta m�r rengeteg haszn�t vettem.

P�r nap m�lva remek lehet�s�g ad�dott a sz�k�sre, b�r ebben nek�nk is volt szerep�nk. A megmaradt 7-8 emberrel kimenek�lt�nk, b�r ez nem siker�lt volna fegyverek n�lk�l. Kider�lt, hogy az egyik sz�tlan k�ly�kn�l volt vagy 10 k�s, amiknek – �n legal�bbis -  nagy haszn�t vettem,�s �lvezettel telt meg a sz�vem, mikor egy-egy �rnek siker�lt a gyomr�ba sz�rnom a k�st. A felsz�nen szoknom kellet az �letet, �s mindenki furcs�n n�zett r�m, ami�rt koszosan �s b�d�sen nagy �rdekl�d�ssel j�rtam a v�rosokat, �ruh�zakat, �s �gy n�ztem a legegyszer�bb t�rgyakat – mint p�ld�ul a l�gycsap�t- mintha az egy k�l�n�s j�v�beli t�rgy lenne, amir�l m�g mindenki csak �lmodik. Szabadul�som ut�n p�r nappal hi�ny�rzetem t�madt. Hi�nyzott Jacob, az a bizonyos csatornabeli fi�. Annyira szerettem, hogy nagy vakmer�s�gre sz�ntam el magam. Visszamentem t�k egyed�l, de nem volt ott senki. H�romszor kutattam �t a v�ros alatt fut� csatornarendszert, de sehol semmi. Sz�vemet mardosta a b�ntudat, hogy a b�rt�n lak�ira a sz�k�sn�l nem gondoltam. Visszamentem a felsz�nre, �s lop�sb�l �ltem meg. Csal�domat is pr�b�ltam felkutatni, v�g�l r�juktal�ltam, vagyis a h�lt hely�kre. Megtudtam, hogy Braz�li�ba mentek, �gy haj�ra sz�lltam, miut�n megtakar�tottam a lop�sokb�l annyi p�nzt,hogy �tvigyenek. Ott azt�n m�g rosszabb lett a helyzetem, n�ha a testemet kellett odaadnom az�rt, hogy �lni tudjak,de t�l�ltem. Itt megtal�ltam az egyik testv�rem holttest�t egy romos h�zban. Elkeseredtem,�s nem kerestem tov�bb, mert f�ltem, hogy mindenkit �gy tal�lok meg. V�g�l egy �tteremben falatozva tal�ltam meg sz�leimet �s megmaradt 3 testv�remet. Kider�lt, hogy valahonnan szereztek p�nzt, �s ap�m vett egy sorsjegyet r�gi szenved�ly�hez m�lt�n. Siker�lt, nyertek, �s egy luxuslak�sban laktak, minden testv�remet tan�ttatni kezdt�k, de engem kitagadtak, m�gcsak nem is �r�ltek, hogy �lek. Teljesen elz�rkoztak mindenki el�l, bez�rk�ztak saj�t vil�gukba, �s senki m�st nem engedtek be oda. Kiakadtam... Kerestem a rokonaimat, �s meg is tal�ltam az unokates�m, aki Magyarorsz�g f�v�ros�ban, Pesten �l. Odak�lt�ztem, b�r erre is keservesem kellett gy�jtenem a p�nzt, de ott legal�bb sz�vesen fogadtak, �s norm�l k�r�lm�nyek k�z�tt �ltek egy szer�ny panelh�z negyedik emelet�n. Boldogok voltunk, �s az unokates�mmal olyan j�ban lett�nk ,mintha igazi testv�rek lenn�nk. Egy nap s�t�ltunk, �s amikor befodultunk egy keskeny utc�ba, furcsa l�tv�ny t�rult szemem el�. Egy v�mp�r �ppenm sz�vta egy huszon�ves l�ny v�r�t. Aztmondta, megmenthetem, ha csatlakozom Agatha kl�nj�hoz. �n hittem neki, �s meg akartam menteni a l�nyt, hiszen ismertem. M�ra m�r tudom, hogy nem kellett volna hinnem neki, deh�t k�s� b�nat... Feladtam eddigi �letemet, elb�cs�ztam ottani rokonaimt�l,�s elindultam h�t, nyakamba vettem az orsz�got, �s n�h�ny h�t k�borl�s ut�n v�gre idetal�ltam. Rem�lem, itt v�gre r�tal�lhatok �nmagamra, �s megismerhetem, s�t olyan l�nny� v�lhatok, mint amikr�l Jacob mes�lt, akit a mai napig keresek.