1990-ben sz�lettem Londonban. A nevem Zoe Smith. Sz�leimr�l nem ejten�k sok sz�t, alig ismertem �ket, mivel 3 �ves koromban, egy aut�balesetnek k�sz�nhet�en elvesztettem az es�lyem, hogy tudjam mi az az anyai szeretet, vagy azt hogy milyen is egy csal�dban �lni. Ennek ellen�re vid�m term�szet�, mindig mosolyg� l�ny vagyok. �rvah�zban n�ttem fel, mindig is sok bar�tom volt, ami tal�n nyitotts�gomnak k�sz�nhetek. Nekem a bar�taim voltak a csal�dom, nagyon szerettem �ket, illetve most is, csak h�t el kellett v�lnunk… Ennek most j�tt el az ideje. Mint amikor a gyermek elv�lik a sz�leit�l, b�r kor�ntsem hasonl�that� az az �rz�s az eny�mhez, biztos sokkal f�jdalmasabb. Teljesen �tlagosnak �rzem magam, hossz� barna hajam van, z�ld vagy tal�n sz�rke (?) szemekkel. Mint minden m�sodik l�ny Angli�ban. Semmiben nem voltam kiemelked�en tehets�ges, amit el kellett v�geznem, elv�geztem, t�bbnyire j�l, de volt mikor rosszul, elv�gre senki sem t�k�letes. Vagy tal�n m�gis? Ez a k�rd�s foglalkoztat 14 �ves korom �ta, amikor is megismertett�k velem a v�mp�rokr�l sz�l� r�mt�rt�neteket, filmeket. El�sz�r f�ltem, hisz ki ne f�lne? Legfeljebb valami szuperh�s, ami nem egyenl� velem. Nem is nagyon figyeltem, ink�bb ijedtem. Azt�n k�s�bb „feln�ttebb” fejjel r�j�ttem, hogy badars�g hinni az ilyesmiben, amire r�c�folt p�r h�nap m�lva „tal�lkoz�som” egy v�mp�rral (?). Szok�sos esti s�t�m v�g�n j�rtam (�n is ilyen s�t�ts�gm�ni�s lettem az �vek alatt, lehet hogy divatb�l? Na j� nem, ez egy kicsit durva kifejez�s… akkor �gy mondom: mentem a t�bbiek ut�n… �n a kis birka), mikor egy sik�tor (ez is tiszta filmbeill�… el�sz�r azt se tudtam, hogy ez val�s�g) m�ly�r�l fura hangokra lettem figyelmes, k�v�ncsis�gom hajtott- hisz a r�mt�rt�netek tudj�tok – �gy elb�jtam egy kuka m�g�tt, n�ztem-n�ztem, ahogy egy f�rfi lefog egy m�sikat, �s p�r perc m�lva a lefogott „fogoly” �sszeesik… vagyis ink�bb le, majd ott hever mint valami b�b, a gyilkos nem vett �szre, mint aki j�l v�gezte dolg�t, elhagyta a terepet. Megint k�v�ncsi voltam, k�zelebb mentem, �s megbizonyosodtam r�la, hogy a f�rfi t�nyleg halott. Nem mondom, el�sz�r persze megint a h�lye filmek jutottak az eszembe, a szok�sos mindj�rtfelt�madapasas�skisz�vjaav�red effekt, ez�rt futottam is el gyorsan. Haza�rve persze mindezt elmondtam a legjobb bar�tomnak, Tomnak. � mindig is f�l�sebb volt mint �n, �gy m�r a s�t�ts�g sz�n�l teljesen kir�zta a hideg (h�t � nem ment mindenki ut�n, m�g mindenki nagymen�z�tt �s kintj�rt �jszaka, � ink�bb bent �lt a szob�ban �s �rt, �s �rt) – pedig igaz�n megszokhatta volna, na de sebaj – el�sz�r nem hitt nekem, r�fogta, hogy t�l sok baroms�got n�ztem, de azt�n p�r h�t m�lva m�r osztotta a v�lem�nyem, miszerint igenis l�teznek v�mp�rok. Megint a fr�nya k�v�ncsis�gom hajtott, �s k�rtem, hogy j�jj�n el velem, h�tha megint lesz valami ’akci�’. Volt is… ezut�n m�r �tkoztam magam, ami�rt nem voltam olyan, mint Tom. Aznap �jszaka, megint tal�lkoztunk eggyel, de ez n� volt. �vatlanok voltunk, felfedezett minket, �s arc�n fagyos mosollyal meg�lte Tomot, legal�bb is azt hiszem. �n nem maradtam ott, gy�va voltam, ahelyett hogy megmentettem volna, illetve pr�b�lkoztam volna vele, elfutottam, hogy a saj�t b�r�m mentsem. Most sem bocs�tottam m�g meg magamnak, Tomr�l t�bbet nem hallottam. Iszony�an f�jt ez nekem, de megmaradtam vid�mnak, csak bel�lr�l voltam romos, de ezt senki nem tudta. 17 �vesen enged�lyezt�k, hogy elhagyjam az �rvah�zat, �s saj�t utamra menjek. H�t �n mentem, �s most itt vagyok… Kutattam a v�mp�rok ut�n – amat�r szinten, de akkor is – �s �gy jutottam el Darkmoonhoz. Lehet gy�l�ln�m k�ne a fajt�tokat, de nem gy�l�l�m, ink�bb vonz�dom hozz�juk, magamat gy�l�l�m, teljesen sz�vemb�l, �s ezen az �llapoton senki nem tud v�ltoztatni, vagy lehet… majd kider�l… ha m�g �lek majd egy�ltal�n. Mindent feladtam (vagyis szinte semmit, mert az �letem egy nagy semmi volt, vagy most is az, de tal�n v�ltoztathatok rajta) az�rt, hogy ez a v�gyam teljes�lj�n. V�mp�r akarok – nem ez t�l er�s, m�g akaratosnak t�nn�k… pedig �ll�t�lag nem vagyok az – illetve szeretn�k lenni, nincs mit feladom, innen szerintem nincs vissza�t, de nem is akarok visszautat.