A teremben jelen voltak a Vez�rkari Tan�cs tagjai, �s sz�r�s tekintet�kkel majd �td�ft�k a kar�t a v�dlott sz�v�n. �m a n� �llta a pillant�sukat, �s felszegett fejjel hallgatta az ellene felhozott v�dat.

Hannah egyike volt, azoknak a v�mp�roknak, akik abban a kegyben r�szes�lhettek, hogy gyermekei lehettek Anthonnak. A v�mp�rn� els� gyermeke az Uralkod�nak, �gy � �ll a Kegyelmes �r sz�v�hez a legk�zelebb. Ez�rt is f�j neki annyira, hogy �rul�nak tekintett�k.

- Hannah, els� gyermeke az Uralkod�nak- �llt fel sz�k�b�l a b�r�k egyike- a v�d ellened a k�vetkez�: puszta �rzelmi alapon adt�l egyik fiatal gyermekednek rangot, pontosabban a Vad�sz rangj�t. Elismered ezt?

- Elismerem- felelte s�ri hangon a n�.

Hogyne ismerte volna el! M�g most is ott zengettek a fej�ben az akkor elhangzott mondatok:

- „Lorton, legkedvesebb gyermekem. A te seg�ts�geddel k�thettem meg a sz�vets�get, amely a h�bor� idej�n �ri�si haszn�ra fog v�lni a kl�nunknak. Szeretn�lek megaj�nd�kozni ez�rt a tetted�rt. Val�j�ban m�g fiatal vagy ahhoz, hogy ezt a rangot megkapd, de �n �gy hiszem, hogy be tudod bizony�tani a feljebbval�inknak, hogy m�lt� vagy erre a c�mre. Szeretn�m, ha elfogadn�d t�lem a Vad�sz rangj�t.

- Rendelkezz velem �rn�m. A rangot m�ly tisztelettel fogom viselni, de nem is tudom, hogyan h�l�lhatn�m meg ezt �nnek.

- Csak tedd a dolgod, ami az �j c�meddel j�r.

- Pontosabban mit kellene tennem, �rn�m?”

H�t �gy kezd�d�tt el ez a t�rt�net.

- Hannah, te az egyik legkiv�l�bb v�mp�rja vagy nemzed�k�nknek, tiszt�ban volt�l a k�vetkezm�nyekkel, �s m�gis v�llaltad azokat, pedig nagyon j�l tudod, hogy a Vad�sz feladata kem�ny, �s olykor hal�los, ez�rt csak is a legjobbaknak szoktuk ezt a c�met adni, �s te… vakmer�en, hozz�d nem ill� st�lusban egy ifj�nak adtad e rangot. Mivel magyar�zod ezt?- a b�r� hangja visszar�ntotta Hannaht az eml�keit�l.

Mindig arra tan�tott�k, hogy az igazat mondja, azzal �ri el a legt�bb j�t. Most is �gy cselekedett.

- Az�rt d�nt�ttem Lorton nev� gyermekem mellett, mert hozz�seg�tett emberi mivolt�b�l val� kapcsolataival az �n�k �ltal ismert sz�vets�ghez, ami a kl�nom sz�m�ra nagyon fontos. Elismerem, hogy v�tettem t�rv�nyeink ellen, �s hogy meghurcoltam aty�m nev�t, de mind e m�g�tt a kl�nom �rdekei b�jtak meg. Hiszem, hogy gyermekem meg�llta volna a hely�t, mint Vad�sz. Azonban engem is hidegzuhanyk�nt �rt elt�n�se.

- Gyermeked holl�t�r�l m�g mindig nincsenek inform�ci�id?- sz�gezte a v�dlottnak a k�rd�st a m�sik b�r�.

- Sajnos nem rendelkezem ilyen fajta inform�ci�kkal- t�rta sz�t a kez�t Hannah.

- Ez baj… nagyon nagy baj. Ugye tiszt�ban vagy azzal, hogy csak � vagy az Uralkod� menthet meg a biztos hal�lt�l?- a v�mp�rn� erre b�lintott.

Gondolatban �tkozta mag�t, ami�rt v�rt adott Lortonnak, �s azt k�v�nta, b�rcsak visszacsin�lhatna mindent. Ezzel megmenten� saj�t mag�t, a kl�nj�t, �s atyja nev�t is. D�h�ben olyan er�sen �k�lbe szor�totta a jobb kez�t, hogy k�rmei belem�lyedtek a h�s�ba, �s kiserkent a v�re. Szerencs�re ezt a Vez�rkari Tan�cs egyik tagja sem vette �szre.

- Sajn�latos m�don, nem tehet�nk semmit �rted, a t�rv�nyeket te is ismered, �s tudod, hogy v�tkezt�l. A rangodra �s a kit�ntet�seidre val� tekintettel a hal�los �t�letet egy h�t m�lva szombaton pontban �jf�lkor fogjuk v�grehajtani. Ennyi halad�kot kapsz, hogy rendezhesd �gyeidet. Ha addig jelentkezik a t�kozl� gyermeked, �s v�llalja helyetted a hib�it, vagy ha az Uralkod� kegyelemben r�szes�t, akkor a hal�los �t�lett�l eltekint�nk, de m�sk�pp majd b�nh�dn�d kell. Elfogadod az �t�let�nket?

- Elfogadom.

A Vez�rkari Tan�cs tagjai elvonultak a teremb�l, m�r csak Hannah maradt az �res helyis�gben, �s lehorgasztott fejjel gondolkozott.

Tudta, hogy az Uralkod� nem fog neki kegyelmet adni, akkor sem, ha m�g a mai napig szereti… Igen, ez is egy hossz� t�rt�net…

„Akkor kezd�d�tt, amikor a R�mai Birodalom m�g egyben volt, �s Julius Caesar volt a cs�sz�ra. Ebben az id�ben Hannah m�r tekint�lyes v�mp�r volt, t�bb sz�z �ves, de m�g nem v�lt el az atyj�t�l, �gy vele �lt R�m�ban. Csod�latos �vek voltak azok. Hannah gyermeki szeretete teremt�je ir�nt �tcsapott im�datba. H�l�s volt Anthonnak, mi�rt kiszak�totta �t abb�l a csal�db�l, amiben a Krisztus el�tti id�kben �lt, �s egy�ltal�n nem tagadta meg �j �let�nek kedvezm�nyeit, s�t, szeretett v�mp�r lenni. Anthon Uralkod� volt m�r akkor is, de mindig el�nyben r�szes�tette legszeretettebb gyermek�t, Hannaht. Egy k�l�n�s, �s er�s vonzalom alakult ki kettej�k k�z�tt, ami egy hossz� �veken �ttart� kapcsolatba torkollott. A Kegyelmes �r p�rj�nak v�lasztotta maga mell� le�ny�t, �gy biztos�tva neki a j�v��t, �s �gy halmozva el �t szerelm�vel. �m minden t�k�letesnek l�tsz� dologban akad egy hiba. Hannah sokkal fiatalabb volt atyj�n�l, �s v�re m�g nem nyugodott le annyira, mint Anthonnak. Vil�got akart l�tni, kalandokban szeretett volna r�szt venni, ez�rt elhagyta szerelm�t, egy m�sik v�mp�r miatt. Anthon t�ls�gosan is szerette Hannaht ahhoz, hogy b�rmivel is �rtson neki, �gy nem tagadta ki, eln�zte neki ezt az �j viszonyt, szabad teret adott gyermek�nek. De a v�mp�rn� sem volt annyira fiatal m�r, �gy nagyon gyorsan r�j�tt, hogy mekkora bajt okozott heves v�rm�rs�klete, �gy miut�n az �j t�rs�t meg�lt�k a v�rfarkasok, visszament atyj�hoz, �s bocs�natot k�rt t�le. Anthon visszafogadta �t kegyeibe, de a r�gi kapcsolatuk m�r a m�lt hom�ly�ban szertefoszlott, soha t�bb� nem voltak egy p�r.”

E miatt a f�lrel�p�s miatt nem fog kegyelmet adni a v�mp�rnak az Uralkod�, mert k�tszer nem n�zi el, hogy megal�zz�k, pedig Hannah most ezzel a cselekedet�vel sz�gyent hozott r�.

�gy nem maradt m�s v�laszt�sa a n�nek, mint v�rnia, h�tha felbukkan elhideg�lt gyermeke, �s helyrehoz mindent. Ha ez megt�rt�nne, akkor egyik�knek sem kellene meghalnia, de mindenk�pp valamilyen szint� v�ltoztat�sok lenn�nek a kl�non bel�l.

Hannah herceg, �s nagyon j�l tudja, hogy ez a v�ltoztat�s mit jelentene. Val�sz�n�leg elvenn�k t�le a hercegi c�met, �s a kl�nj�t vagy beolvasztan�k egy m�sikba, vagy sz�tkergetn�k azt, ami egyenl� lenne az ifj� gyermekek sz�m�ra a hal�llal, f�leg a mostani id�kben.

Ha viszont �t kiv�gzik, akkor a kl�nja �l�re egy �j herceget nevezn�nek ki, de �gy is kitasz�tottak lenn�nek, rajtuk maradna az � b�ne, �s ezt nem engedheti meg.

Mindenk�ppen musz�j �letben maradnia, mert akkor m�g van es�lye arra, hogy mindent rendbe tegyen, �s bizony�tsa r�termetts�g�t a hercegi c�m�re.

Hannah m�g v�rt egy pillanatig, �s miut�n m�r semmilyen zajt nem hallott elhagyta a termet.

***

Azt a hetet, amit adtak neki, megpr�b�lta beosztani. Megl�togatta minden ismer�s�t, �s elb�cs�zott t�l�k, �s ami a legfontosabb kinevezte ut�dj�t a hercegi c�mre. Ironikus tal�n, de � is els� gyermek�t nevezte meg ut�dj�ul, Liona k�p�ben.

Egyik alkalommal, amikor vele besz�lgetett, akkor megmutatkoztak val�s �rzelmei is, amit egy v�mp�r nagyon ritk�n mutat ki.

- Gondolom, m�r mindent eltervezt�l el�re-, mondta Liona, mik�zben mester�vel egy parkban s�t�ltak, tal�n utols� vad�szatuk c�lj�b�l.

- Igen. Semmit nem hagyok magam m�g�tt, csak a nevemet.

- Nem f�lsz, hogy elt�nsz majd a hom�lyban, �s egy p�r �vezred m�lva m�r csak egy d�tum leszel, semmi t�bb azok sz�m�ra, akik nem ismertek?

- �n nem foglalkozom ilyenekkel, te is tudod. Nem a h�rn�v�rt tettem mindazt, amit tettem, �s nem akarom, hogy isten�tsenek. V�tkeztem, �s b�n�m nagyobb, mint azt sokan gondoln�k. �n m�r �regnek sz�m�tok… mostans�g t�l sok a fiatal, a friss v�rt kapottak. Sz�mukra m�r csak j�t�k a v�mp�r l�t. Nem �rt�kelik a hagyom�nyainkat, nem tisztelik az �regebbet… a fajunk pusztul�sra van �t�lve. Tal�n jobb is, hogy m�g l�tez�s�nk f�nykor�ban halok meg m�sodj�ra, mert nagy szenved�s lenne v�gign�zni fajunk hanyatl�s�t.- e szavak hallat�ra Liona megtorpant, �s szem�t idegesen �s f�lt�n mester�re szegezte.

- Mi�rt t�r�dsz ilyen k�nnyen bele a hal�lba? Mi�rt nem harcolsz az�rt, hogy �lhess?- Hannah elmosolyodott.

- �n m�r sok mindent meg�ltem. Ott voltam a gy�ztes csat�kban, �s ott voltam, mikor a halottainkat egym�sra h�nyva temett�k el. L�ttam nagy embereket megsz�letni �s korm�nyozni, �s l�ttam a buk�sukat. Ne �rts f�lre! Nem k�v�nom a hal�lt, de m�r egyszer meghaltam egy olyan eszm��rt, amiben hittem, �s ez a hitem a mai napig nem ingott meg. T�bbet akartam v�ghez vinni, mint siker�lt. Nagy terveim voltak, de tal�n a sors akarta azt, hogy ne tudjam �ket megval�s�tani. Hidd el nekem, hogy semmi �rtele nem lenne annak, ha most foggal-k�r�mmel az igazamat kiab�ln�m, vagy egy hadsereggel vonuln�k a Vez�rkar el�… �gy van ez rendj�n. Mindenkinek a saj�t �tj�t kell j�rnia, �s az �n utam �gy l�tszik itt �r majd v�get.

Sok�ig csendben mentek egym�s mellett. Nem akarta egyik�k se kimondani, de hi�nyozna neki a m�sik.

- Akarod, hogy holnap elk�s�rjelek a kiv�gz�sre?- tette fel a k�rd�st Liona.

- Nem. Azt akarom, hogy �gy eml�kezzetek r�m, ahogy �ltem, ahogyan engem megismertetek, �s nem egy lev�gott fejre, amit bedobnak a s�rba a test mell�.

Az el�tte �ll� p�r napon m�g sokszor csengett Hannah f�l�ben ez a besz�lget�s. L�tta benne az �j eszm�k sz�let�s�t, a fiatals�got, ahogy a cs�csra t�r, �s hirtelen hanyatl�sukat…

Utols� napjait pr�b�lta t�rsas�gban t�lteni, �s m�g egyszer utolj�ra j�l �rezni mag�t, term�szetesen �gy, ahogy azt illett, a hierarchia szab�lyainak betart�s�val.

Sok v�rtestv�r csod�lta �t a hidegv�r��rt, az�rt ahogy ezt a helyzetet kezelte, mindig mosolygott, �s ugyan �gy int�zte a dolgait, mint ha mi sem t�rt�nt volna… Pedig Hannahban furcsa, v�gy�d� gondolatok kavarogtak. Szeretett volna elszaladni, elbujdosni, elmenek�lni a hal�l el�l, �s valahol a hegyekben mened�kre lelve �lni m�g t�bb ezer �vig. Milyen sz�p is lenne… De a val�s�g term�szetesen sokkal ridegebb, sokkal f�j�bb. Ahogy k�zeledett �let�nek utols� �r�ja, �gy k�v�nta egyre jobban az �letet, m�g ink�bb ragaszkodott hozz�, mint eddig… �s nem tett semmit. V�rta a szombat �jf�lt, m�r olyan sokszor elk�pzelte maga el�tt a jelenetet, ahogy a pallos les�jt, nem �rez f�jdalmat, egy pillanat csak az eg�sz… �s halott lesz. Egy pillanat… ennyi lenne h�t?

Egy dolog volt, amit nem b�rt elviselni… amikor a v�mp�rok szem�ben megl�tta azt a sajn�lkoz� f�nyt! � nem k�v�nta, hogy sajn�lj�k…

***

�s el�rkezett az �ra… m�r csak egy �ra volt az, ami a leveg�t jelentette sz�m�ra.

M�g egyszer v�gigj�rta dom�nium�nak kedvenc r�szeit, m�g egyszer szemezett a kerek holddal, m�g egyszer mag�ba sz�vta az �jszaka csod�latos illat�t, majd elindult…

A hely, ahov� hivatalos volt, egy �cska lerobbant gy�r�p�letnek l�tszott k�v�lr�l, de ez ann�l sokkal t�bb volt.

Ahogy Hannah bel�pett a kopott, de semmilyen s�r�l�st el nem szenved� ajt�n, szeme el� t�rult az a k�p, amit csak egy v�rtestv�r l�that. Az eg�sz �p�let egy nagy teremm� lett kialak�tva. Ennek k�zep�n ott �llt egy emelv�nyen a „h�h�r” a pallossal, jobb oldalt egy hossz� asztal m�g�tt a Vez�rkari Tan�cs tagjai �ltek, m�g az emelv�ny h�ta m�g�tt az Uralkod� tr�nja �llt, egyel�re �resen. A falak feket�re voltak festve, �s rajtuk j�l l�that�ak voltak a feh�r bet�k, az �si t�rv�nyek… k�r�s-k�r�l az eg�sz teremben. A vil�g�t�s sem szokv�nyos, XX. Sz�zadi volt, hanem egy csill�ron, egy hatalmas csill�ron (lehetett vagy k�t m�ret sz�les is), gyerty�k �gtek. Hannahnak olyan �rz�se t�madt, mint ha a k�z�pkorba t�rt volna be.

P�r perc�be telt, m�g megszokta a l�tv�nyt. El�sz�r elindult a Tan�cstagokhoz, de f�l�ton fel�j�k �szrevette Anthont, amint bel�pett a terembe. Tekint�lyparancsol� mozdulatai mindenkit m�lys�ges al�zatra k�sztettek, ahogy haladt a tr�nja fel�, �gy hajoltak el�tte sorra meg a jelenl�v�k. B�rkab�tja alatt j�l l�that�ak voltak kiv�teles izmai, melyek seg�ts�g�vel, egy �t�ssel k�pes volt hal�lt okozni. Szem�ben szomor�an pisl�kolt az �rtelem. Fej�vel a Tan�cstagok fel� biccentett, majd elindult Hannah fel�.

A v�mp�rn� megk�v�lten �llt egy helyben, �s lehajtott fejjel n�zte a k�zeled� minden mozdulat�t. Az Uralkod� meg�llt t�le egy m�terre… tekintete megv�ltozott, �br�ndoz� �s m�g is er�lyes lett.

- Hannah kedvesem!- sz�l�totta meg a hal�lra �t�ltet. Hangj�ban f�lt� szeretet bujk�lt.

- Anthon!- viszonozta a k�sz�nt�st Hannah, �s kecsesen meghajolt- �r�l�k, hogy m�g egyszer tal�lkozhattam veled, aty�m!

- Nem k�v�nom a hal�lodat Hannah, ezt te is tudod…

- Tudom…

P�r percig csendben �lltak, csak az ereszcsatorna id�ig besz�r�d� hangja t�rte meg a hallgat�sukat.

- K�rlek, gyere velem egy kicsit!- mondta ki v�g�l �haj�t Anthon.

- Ahogy akarod!

Hannah �s az Uralkod� elindult n�m�n az ajt� fel�. �jabb hajlong�sok, �jabb tisztelett�l elhalmozott tekintet �s mozdulat k�vette Anthon halad�s�nak �tvonal�t.

Kimentek… ki a szabad �g al�, az �jszaka s�t�tj�be, ami megnyugtat�an hatott minden v�mp�rra.

- Hannah… nekem el kell utaznom… �s azt szeretn�m, ha m�g tal�lkozn�nk utam v�gezt�vel is.- s�hajtott- Nem akarom, hogy ma �rjen v�get az �leted, oly sok �v m�lt�n egy ilyen dologba nem t�rhet bele a bicsk�d!

- Anthon… nem k�rek a kegyelemb�l! B�n�s vagyok, megal�ztam �seink nev�t azzal, amit tettem. Nem �rdemlem meg az �letet.

- Sz�ks�gem van r�d! �rtsd meg… els� gyermekem vagy, �s ann�l is t�bb… ha magad�rt nem is, de legal�bb az �n kedvem�rt fogadd el a kegyelmemet, �s vedd �gy, mint egy aj�nd�kot.

- Nem is tudom… ez �gy nem lenne tisztess�ges.

- Rendben. Akkor meghagyom a Vez�rkari Tan�csnak, hogy szabjon ki r�d, valamilyen b�ntet�st, de nem engedem meg, hogy meg�ljenek, ak�r v�tett�l a t�rv�nnyel szemben, ak�r nem. Ismerlek, tudom, hogy nem akarod eldobni az �letedet, de azt is tudom, hogy a b�szkes�ged miatt k�pes lenn�l r�. Ez�rt vedd ezt a kegyelmet parancsnak, amit k�teless�ged teljes�teni.

- K�sz�n�m, aty�m!- Hannah teljes sz�v�b�l �r�lt annak, hogy �letben maradhat.

- Sz�vesen.

- Hova utazol?

- Orosz vid�kre- itt sokat sejtet�en egym�sra n�ztek.

- �rtem.

T�bbet egy sz�t sem sz�ltak egym�shoz, pedig ha tudt�k volna a j�v�t, akkor sokat besz�ltek volna m�g…

Hannah teh�t kegyelmet kapott, a feje a hely�n maradt, �s ez volt a l�nyeg.

Annak meg m�g ink�bb �r�lt, amikor kihozt�k neki a pap�rt, amiben a b�ntet�s�nek az elv�gz�se volt le�rva. Szinte csillog� szemekkel adta Liona kez�be a levelet, aki els�padva n�zte mestere �r�ltnek mondhat� �r�m�t.

A b�ntet�s fizikai alapon ment, k�t v�rfarkassal egy ar�n�ban, k�t kiv�lasztott fegyver seg�ts�g�vel. Egy egyszer� v�mp�rnak ez az �let�be ker�lt volna, de Hannah soha nem volt ilyen. Ereje ugyan m�g nem haladta meg a t�k�letes st�diumot, de a v�mp�rok k�z�tt er�snek bizonyult, �s ami a legfontosabb volt, im�dta a harcot.

�gy, amikor az ar�n�ba l�pett, szinte felfriss�lt, a leend� csata szag�t�l, a kiontani k�sz�l� v�rt�l. Harci kedve m�g akkor sem hagyott al�bb, amikor beengedt�k hozz� a k�t ellenfel�t.

Krinos form�ba alakultak, mihelyst megl�tt�k Hannaht, amint v�lasztott fegyvereivel, k�t kedvenc m�rgezett t�r�vel, t�mad��ll�st vett fel, �s ideges�t�en mosolygott a v�rfarkasokra. Tal�n ez lehetett az oka annak, hogy azok ketten d�hbej�ttek, �s egyb�l nekirontottak a v�mp�rnak. Hannah v�dekez� poz�ci�ra v�ltott, kis terpeszbe �llt, s�lypontj�t �thelyezte a h�tr�bb l�v� bal l�b�ra, jobb kez�t mellmagass�gig emelve el�re tartotta a t�rt, m�g a m�sikat a teste mellett nyugtatta.

Hannah tudta, hogy a v�rfarkasok krinos alakban a legvesz�lyesebbek. Ahogy fel� haladtak, felm�rte a v�ltoz�sokat ellenfelein. A testmagass�guk 50%-al megn�tt, tests�lyuk az eredetinek a 100%-�val n�vekedett. Test�ket vastag sz�r bor�totta, fogaik �s karmaik gyilkos agyarakk�, �s t�p� karmokk� alakultak, �s farkuk is n�tt h�tul, ami az egyens�lyoz�sban seg�tette �ket.

A v�mp�r s�hajtott. Nagyon is tiszt�ban volt azzal, hogy mostani alakjukban az ellenfelei t�k�letes gyilkol�g�pek, �rzelmek n�lk�l.

Ennek ellen�re hitte, hogy � ker�lhet ki gy�ztesen ebb�l az �sszecsap�sb�l.

P�r pillanattal k�s�bb a v�rfarkasok egyszerre a leveg�be ugrottak, �s Hannahra vetett�k s�lyos test�ket. A v�mp�r, mik�zben mereven figyelte a t�mad�st, megfesz�tette izmait, hogy a kell� pillanatban f�lre tudjon ugrani, �s elker�lje a csap�st. Ez a terv majdnem siker�lt is, csakhogy Hannah elsz�m�totta a becsap�d�s er�ss�g�t, �gy, mikor m�r kell� k�pen k�zel ker�ltek hozz�, �s � el akart ugrani, az egyik meghosszabbult kar ut�na kapott, �s jobb v�ll�t�l az alkarj�ig felsz�ntott�k a h�st az �les karmok. Szerencs�re ennyivel meg�szta az els� csap�st. A v�rfarkasok a f�ldre zuhantak, �s b�r rendelkeztek fajuk legnagyobb erej�vel, ez a roham nekik ker�lt t�bb idej�kbe. Ez alatt Hannah l�bra �llt, szem�gyre vette sebzett karj�t. Nem �rzett f�jdalmat, mert a karmok elv�gt�k az idegeket �s �tszelt�k az izmokat. Ahhoz, hogy begy�gyuljon ez a seb t�bb h�tre lesz sz�ks�ge, de neki most csak egy m�sodpercnyi ideje volt. Az ellenfelek �jult er�vel t�madtak neki. � el�sz�r h�tr�lni kezdett, �s mivel nem tudta haszn�lni jobb karj�t, �s a t�r kiesett bel�le, a bal kez�ben l�v� t�rt maga el� tartva meg�llt. Fegyver�re n�zett, azt�n a jobb oldalr�l k�zeled� ellens�g�re. Hideg szemei nyugodtan csillogtak, a leveg�t is teljesen szab�lyosan vette… �sszpontos�tott. A t�r el�g �les volt ahhoz, hogy egy j�l c�lzott dob�ssal meg�lje az egyiket, de akkor nem marad fegyvere… Nem v�logathatott, gyorsan cselekedett. A jobboldali v�rfarkas hirtelen fel�v�lt�tt, �s a f�ldre hanyatlott… nyak�b�l s�t�ten elkezdett cs�rgedezni a v�r, ami r�vid id� alatt egy hatalmas t�cs�v� alakult. Hannah megeresztett egy mosolyt… m�r csak egy maradt.

A m�g �l� v�rfarkas mit sem t�r�d�tt t�rsa hal�l�val, ugyan �gy nyomult el�re, �s val�sz�n�leg m�r el is k�pzelte, hogyan fog v�gezni az �ltala annyira ut�lt faj egyik tagj�val.

A v�mp�r agy�ban tervek sz�v�dtek, hal�los tervek. Tudta, hogy a krinos form�ban l�v� v�rfarkas nem annyira gyors, mint ha lupus alakot venne fel, �gy Hannah sebess�ge ebben az esetben j�val meghaladta ellenfel�j�t. Ezt ki is haszn�lta. Nem engedte k�zd�t�vols�gon bel�lre a v�rfarkast, hanem minden egyes alkalommal arr�bb l�pett egy-egy m�ter. Ezzel ideges�tette ellens�g�t, aki ennek hat�s�ra annyira feld�h�d�tt, hogy egyre nagyobb hib�kat v�tett. Az els� hib�ja az egyik f�l�be ker�lt, amit Hannah let�pett, a m�sodik az egyik szem�be, amit egy j�l dobott k� nyomott ki, a harmadik pedig a bal arc�nak egy teny�rnyi nagys�g� r�sz�be, amit a v�mp�r �les k�rme egy hirtelen mozdulat seg�ts�g�vel nyesett ki, a h�ssal egy�tt. �m ez m�g nagyon kev�s volt ahhoz, hogy egy krinost le lehessen gy�zni. Ezek csak kisebb bosszant�sok voltak a sz�m�ra, amiket szinte fel sem vett. Ezzel ellenben Hannah ereje egyre ink�bb fogyott. Karj�b�l ugyan m�r nem cs�p�g�tt a v�r, de szervezete kezdte begy�gy�tani a sebet, ami azzal j�rt, hogy m�s helyekr�l kezdte megvonni a v�rtartal�kokat. Ahogy k�r�ztek, a v�mp�rn� el�rte a holttestet, �s szeme megakadt a t�r�n, ami m�g mindig a testb�l mered kifel�. Ez elvonta a figyelm�t. A v�rfarkas is �szre vette ezt, �s neki rontott. El�reszegezte mind a t�z �les k�rm�t, �s egyenesen Hannah nyak�t vette c�lba. Egy hangos morg�s jelezte, amikor mutat� ujj�nak k�rme belem�lyedt a v�mp�r h�s�ba, �s egy sz�les mozdulattal lev�gta volna a fejet, ha Hannah nem l�p oldalra. Ezzel megmenek�lt a hal�lt�l, de �jabb v�rz� sebet kapott, r�ad�sul a nyak�n. Ez �jabb tartal�kok fel�l�s�vel fog begy�gyulni, teh�t sietnie kellett. Az el�tt kell v�geznie a v�rfarkassal, miel�tt a szervezete fel�li az �sszes tartal�k�t. Harci kedve al�bb hagyott ugyan, de egyre d�h�sebb lett, ami sz�m�ra kiv�teles er�ket biztos�tott. �sszeszedve minden erej�t a holttesthez ugrott. Egy pillanatra megsz�d�lt, ahogy meg�rezte olyan k�zelr�l a d�g szag�t, de most az �lete forgott kock�n, �gy megmarkolta a t�rt, egy er�teljes r�nt�ssal kih�zta a testb�l, �s hirtelen megfordulva a fel� hajol� v�rfarkas sz�v�be sz�rta, �t a bord�kon, m�g a nyele is elt�nt a fegyvernek. Az ellens�g megtorpant, kikerekedtek a szemei, �lkapcs�t kinyitotta, de hang nem hagyta el a tork�t. M�g egyszer vetett egy gyilkos pillant�st a v�mp�r fel�, �s �sszerogyott.

Hannah fels�hajtott, �s elindult az ar�na kij�rata fel�, �m ekkor meg�t�tte f�l�t egy liheg� hang. Hihetetlen kitart�s�r�l t�ve tan�bizonys�got, a v�rfarkas kit�pte test�b�l a t�rt, �s a t�le h�rom m�terre �ll�, megd�bbent v�mp�r fel� haj�totta. A v�mp�rn� meglepet�s�ben �s gyenges�g�ben �szre sem vette szinte a mozdulatot, egyre csak a v�rfarkast n�zte elsz�k�lt pupill�kkal. A teste m�r nagyon gyenge volt, a sebek begy�gy�t�s�hoz t�l sok v�rt haszn�lt fel, �gy a t�r Hannah has�ba f�r�dott. A n� csak egy l�k�st �rzett, majd miut�n az ellens�ge nagy csattan�ssal eld�lt, �p kez�vel a t�r�rt ny�lt, �s kih�zta a test�b�l, leejtette a f�ldre…

Sz�ja sz�l�n egy apr� v�rcs�k jelent meg, leveg��rt kapkodva rogyott t�rdre, mik�zben a has�n l�v� sebet szor�totta. �rz�kszervei kikapcsoltak, �s csak annyit vett �szre, hogy valaki felemeli a f�ldr�l, hallott egy p�r elmos�dott sz�t, majd hirtelen minden els�t�t�lt el�tte.

***

K�t teljes napon �s �jszak�n �t fek�dt a kopors�j�ban, mik�zben szervezete gy�gy�totta a sebeket… nem hi�ba. A m�sodik �jszak�n, mikor m�r volt annyi ereje, hogy elhagyja a szob�j�t, akkor elindult vad�szni. Sz�ks�ge volt a v�rre, de sebei miatta lass� volt, �s v�mp�r f�leknek zajos is. Az �ldozata egy 30 �v k�r�li f�rfi volt, akinek az �sszes v�r�t mag�hoz vette, mert a sz�ks�g �gy hozta. A testet elt�ntette a kelletlen szemek el�l, majd visszament a lakoszt�ly�ba. Mihelyst bel�pett a h�zba, m�r �rezte, hogy van valaki ott. �rz�kszervei ki�lesedtek a kering�s�be ker�lt friss v�rt�l, �gy azt is r�gt�n tudta, hogy egy m�sik v�mp�r a l�togat�ja. Nem kellett messzire mennie ahhoz, hogy tal�lkozhasson az illet�vel, mivel az ott �lt a nappaliban, az egyik fotelban, szinte t�lzottan k�nyelmesen. Amikor megl�tta a k�zeled� Hannaht, akkor kipattant a sz�kb�l, �s meghajolt el�tte.

- Herceg!- sz�lalt meg az idegen. Hangja rekedtes volt, �s arc�t csuklya takarta el.

- Minek k�sz�nhetem a l�togat�s�t Mr…

- A nevem David. K�rem, sz�l�tson �gy!- m�g mindig meghajolva �llt Hannah el�tt.

- Rendben… David… akkor k�z�ln� velem az ok�t az itt tart�zkod�s�nak?- a n� hangja �lesen csend�lt a nagy �p�letben.

- Term�szetesen, hisz ez�rt vagyok itt… Herceg… fontos, �s nagyon titkos inform�ci�kat hoztam �nnek, legyen sz�ves, hallgasson meg! Az Uralkod�r�l van sz�.

- Hallgatom!- erre az idegen kiegyenesedett, �s Hannah szem�be n�zett.

- Az Uralkod�t nagy vesz�ly fenyegeti. Valaki, vagy valakik felb�reltek egy hord�nyi v�rfarkast, hogy v�gezzenek vele, mikor elhagyja a v�rost. Nagy ereje van az Uralkod�nak, de azok ellen a kik�pzett v�rfarkasok ellen, m�r bocs�sson meg, de semmi es�lye nem lesz.

- Ezt honnan tudja? �s mi�rt kellene hinnem mag�nak?

Az idegen ekkor a k�penye al� ny�lt, �s el�h�zta a levelet, amelyben felk�rt�k a gyilkosokat.

Hannah v�gigolvasta a pap�rt, �s amikor a v�g�n megl�tta a pecs�tet, d�h�sen �sszegy�rte azt, �s a t�zbe vetette.

- Hiszek mag�nak!- sziszegte a fogai k�z�tt.

- Megtisztel vele, Herceg!

- Megk�rem arra, hogy menjen el Aloman szerzeteshez, �s mondja el neki, amit tud.

- Igen is, Herceg!- megint meghajol, �s t�vozni k�sz�lt.

- Vigy�zzon! Vesz�lyesek arra fel� az utak!- figyelmeztette �t a n�.

- K�sz�n�m…

Elment.

Hannah fej�ben csak �gy kavarogtak a gondolatok �s a lehets�ges megold�sok t�mege. Senkihez nem fordulhatott, nem tudta, hogy kik vannak m�g benne az �rul�sban, �gy egymag�nak kellett ezt megoldania. D�nt�tt. Az Uralkod� m�r t�bbsz�r is megmentette �t, nem hagyhatja most cserben, ennyivel tartozik neki.

�tnak indult az orosz f�ldek fel�.

Lassan haladt, sebei lass�tott�k, gondolatai elvont�k olykor a figyelm�t, �gy h�t napj�ba ker�lt, hisz csak �jszaka haladhatott, �s csak is gyalogszerrel.

Egy furcsa, �s s�lyos �rz�s ker�tette �t a hatalm�ba, mikor orosz f�ldre l�pett. Egy sejtelmes er� h�zta �t egyre sebesebben, egyre elsz�ntabban, m�gnem oda �rt a csata helysz�n�re.

Cs�nd volt… t�l nagy cs�nd, az erd� f�i halkan suhogtak, talpa alatt a h� megcsikordult. Ideges�tette ez a csend. Egy tiszt�sra �rt, a havat v�r bor�totta minden�tt, �s n�gy test fek�dt ott. Orr�t megcsapta a v�rfarkasok v�r�nek iszonyatos b�ze, de amellett �rzett � m�st is. Egy v�mp�r v�r�nek a szaga is eljutott hozz�, egy ismer�s illat.

- Anthon!- sikoltotta, majd fut�snak eredt, m�r amennyire a h� engedte �t.

Az Uralkod� az egyik v�rfarkas al� szorult, de m�g �lt. Hannah ler�ngatta r�la a s�lyos testet, majd k�nnyez� szemekkel t�rdelt le mell�, fej�t az �l�be tette, �s �gy nyugtatta atyj�t.

- Hannah…- ny�sz�r�gte a sebes�lt.

- Nyugodj meg Anthon! Nem lesz semmi baj! M�r itt vagyok! Meg fogsz gy�gyulni…- szemen szegett hazugs�g volt. Atyja sebei nagyon er�sen v�reztek, �s rengeteg volt bel�l�k, v�gzetesek voltak.

- Ne… s�rj Hannah…

A n� egy mosolyt er�ltetett az arc�ra.

- Nem s�rok… l�tod… m�r nem s�rok!- suttogta, �s k�zben mag�hoz szor�totta atyj�t.

- J�… j�… Hannah… kedvesem…

M�lt�k k�zt… egynek fogadj el: - m�ltasd… szolg�latra… szerelmem.

S… l�gy m�lt� fiaidhoz… kik megtanulnak… �lni is… �rted!- m�g ezeket a szavakat ny�gte, szeme lassan �s egyenletesen z�rult le, lelke szeme hanyatl�s�val sz�llt tova. Meghalt.

Hannah egy cs�kot nyomott atyja homlok�ra, �s csak s�rt, �s s�rt. Nem �rdekelte m�r, hogy visszat�rhetnek esetleg a v�rfarkasok, nem �rdekelte m�r a hajnal sem… csak Anthon hideg test�t szor�totta, �s arc�ra fagyott k�nnyeire engedett mindig �jakat. Ott maradt volna, hogy megv�rja a napot, �s � is k�vethesse Anthont a t�lvil�gra, de egy k�z megszor�totta a v�ll�t. Feln�zett, �s l�tta, hogy Liona az.

- Hannah, gyere… menn�nk kell! Mindj�rt utol�r benn�nket a hajnal!- mondta halkan, lehajtott fejjel.

- Anthon halott! Nem hagyom el!- suttogta kis�rt szemmel a Herceg.

- Igen… az Uralkod� halott, de te nem halhatsz meg!

- De igen… k�vetem �t, �s t�bb� nem hagyom el… soha t�bb�!

- �rte nem halhatsz meg! Ha te is elt�nsz a nagyok sor�b�l, akkor ki lesz az Uralkod�? Ki fogja vezetni a n�p�nket, tal�n a Vez�rkari Tan�cs?

- Nem!- erre a sz�ra gy�l�let l�ngolt fel a szemeiben- Igazad van Liona! De Anthon test�t magunkkal kell vinn�nk! Seg�ts!

Megfogt�k a testet, �s betett�k �vatosan a hint�ba, amin Liona �rkezett.

A Nap elfoglalta a neki j�r� helyet az �gen, de ekkorra m�r a v�mp�rok a hint� v�delm�ben utaztak haza.

***

Anthon test�t eltemett�k, minden Herceg �s nemes v�mp�r jelen volt a szertart�son. Senki nem �rtette, hogyan halhatott meg…

Senki nem merte megsz�l�tani Hannaht, hogy megk�rdezze t�le, � most annyira t�voli volt mindenki sz�m�ra. Sokan �gy gondolt�k, hogy a gy�sz miatt van ilyen �llapotban, hisz annyira szerette atyj�t, de ez nem �gy volt. Hannah el�re tervezett, �s a bossz� f�t�tte, meg�ll�thatatlan volt.

Egy h�t m�lva �j Uralkod�t kellett v�lasztani. Az egyik, �s legt�bb es�llyel rendelkez� jel�lt term�szetesen Hannah volt.

A v�laszt� bizotts�gban a Vez�rkari Tan�cs �s a Hercegek szerepeltek. Egy p�r kiv�tellel szinte minden voks Hannahnak jutott…

M�g azon az �jszak�n Hannaht Uralkod�v� avatt�k, �s elfoglalhatta a tr�nt.

A tisztelet�re rendezett �nneps�gen nem vett r�szt, helyette bez�rk�zott a lakoszt�ly�ba, �s v�rt. Nem kellett sok�ig v�rnia, �jf�l lehetett, amikor kopogtattak az ajtaj�n. Szem�lyesen nyitott ajt�t, �s arca felder�lt egy pillanatra, amikor megl�tta Aloman szerzetes k�kl� szemit.

- J�jj�n be Aloman!- hellyel k�n�lta a b�lcset, �s krist�lypoharakba v�rt �nt�tt.

- Fogadd r�szv�temet aty�d hal�la miatt Hannah!- sz�lalt meg a szerzetes.

- K�sz�n�m Aloman.

- A gyan�d beigazol�dott gyermekem, val�ban az �ltalad megnevezett szem�lyek a felel�sek Anthon hal�la miatt.

Hannah erre a mondatra �sszeroppantotta a kez�ben tartott poharat, tartalma a sz�nyegre �ml�tt, kez�be krist�lyszil�nkok f�r�dtak.

A b�lcs nem sz�lalt meg, csak figyelte Hannah reakci�j�t. Az �j Uralkod� remegett a d�ht�l, egyre jobban elhatalmasodott felette a benne alv� bestia, de v�g�l nyugalmat er�ltetett mag�ra.

- Hal�l- mondta h�v�sen.

- Nem gondolod, hogy ez t�l nagy �ldozat a n�p�nknek?- k�rdezte �vatosan Aloman.

- Akik el�rult�k Anthont, engem is elfognak, de �n nem �rek annyit, hogy �rtem meghaljon m�g t�bb v�mp�r, ez�rt csak �k b�nh�dnek majd aty�m �ldozat��rt.

***

Anthon hal�la ut�ni kilencedik nappalon a Vez�rkari Tan�cs �sszes tagja, mind a nyolc v�mp�r, l�thatta �jra a Nap csod�latos �s gyilkos ragyog�s�t… utolj�ra…