Sivatagi t
Mindig jr a fejemben,
minden szell az rintse,
minden arc az v,
ami velem szembe jn.
Minden gondolatomnak a csrja,
s belle alakul burjnz nvnny.
rte lek, s ha elhagy…
kimondani a szt flek,
de elmondom ht az igazat…
belehalok szvem fjdalmba,
hogy elvesztettem legdrgbb kincsemet:
szerelmemet.
De mit rek ezzel?
Hisz ezek csak szavak…
Gondolatok, melynek forrsa
bell… a szvben fakad,
s az eszmnyben lesz tengerr
miben elvsz, kiben csekly az akarat.
Mint aki ismeretlen,
vad regnyes tjra tvedt…
gy kutatom a helyes utat,
de az idm szrnyen vges.
Temrdek mrfld van nyomomban,
s mg csak el sem indultam.
Rgs az t, mely clba visz.
Fjn perzsel a Nap,
utam j rsze pokol-sivatag,
ahol eltlt, aki hisz.
Meddig vrsz mg, alkonyat?
Knozva get a mozdulat.
De mennem kell,
meg nem llhatok!
Jl tudom, mirt robotolok…
Azrt, hogy rezzem,
s elhiggyem
a boldogsgot.
|