Az eml�kez�s f�gg�ny�n �t l�tni

(igaz t�rt�net alapj�n)

S�r� k�d ereszkedett Bayville v�ros�ra. Az es� is szemerk�lt. A Nap sugarai ak�rhogyan k�zd�ttek is, nem tudtak �thatolni a felh�k �tt�rhetetlen fal�n.

Amelie Fitzparick �pp hazafel� ballagott elk�d�s�lt szemmel. A 15 �ves l�ny fekete csizm�ja, ugyanilyen sz�n� zak�ja, s�t�t nadr�gja �s s�r�, barna haja m�r csurom vizes volt. A temet�s sok�ig h�z�dott, de az id�j�r�s nem v�ltozott alatta.

A l�ny egy ruh�sbolt el�tt haladt el, �s hirtelen meg�llt. A kirakatban az egyik pr�babab�n egy k�k k�t�tt pulcsi vir�tott. „Erre gy�jt�tt hetekig, �s m�r nem kellett volna sok.” Egy forr� k�nnycsepp folyt v�gig orc�j�n, melyet libasorban k�vetett a t�bbi.

Egy m�sik �zletb�l �temes zene hallatszott. „Ez volt a kedvenc sz�ma.” A legrosszabb azonban m�g h�tra volt. El kellett haladnia volt bar�tn�je h�za el�tt. A f�gg�ny�k beh�zva, n�hol a red�ny is leeresztve. Pedig a sz�l�k otthon vannak, hisz �k aut�val j�ttek haza a temet�sr�l, �gy el�bb haza�rtek, de mi�ta l�nyuk elhunyt, teljesen elz�rk�ztak a k�lvil�gt�l. Az udvaron egy fekete sp�niel ny�sz�tett. Bund�j�b�l csurgott a v�z. Amelie beny�lt a ker�t�sen, �s megsimogatta a kiskuty�t. Hirtelen esz�be jutott, mennyit j�tszott itt Heidi-vel ny�ron. Milyen vid�man sz�rcs�lt�k a teraszon a h�s�t� narancslevet! �s milyen vid�man hozta vissza Parkly, a kiskutya a labd�j�t! A sp�niel mindig meg tudta nevettetni gazd�j�t.

Amelie m�g hosszasan �csorgott a ker�t�s el�tt, de v�g�l �r�j�ra pillantott, �s tov�bb �llt. K�zel lakott egykori legjobb bar�tn�j�hez, �gy n�h�ny perc m�lva m�r otthon volt. Sz�lei aznap dolgoztak, �gy a lak�s �res volt. Egyed�l Juliette, a papag�j volt itthon, de mintha meg�rezte volna gazd�ja szomor� hangulat�t, meg sem sz�lalt. Amelie a szob�j�ba ment, �s ha lehets�ges, m�g rosszabb lett a kedve, ami nem is csoda, hisz az asztalon k�z�s k�pek tucatja �llt. Volt, amin m�g kisbab�k voltak, �s �ppen a homokoz�ban �p�tettek v�rat. A k�vetkez� m�r az �vod�ban k�sz�lt a m�sz�k�n. A harmadik egy ny�ri t�borban, k�r�lbel�l 5 �ve. De voltak oszt�lyk�pek, eml�kek k�z�s nyaral�sokr�l, tengerparti fagylaltoz�s pillanatk�p, �s m�g vagy 10 m�sik fot�.

Heidi t�bbet jelentett neki mindenkin�l. � volt a testv�re, a legjobb bar�tn�je, �s az �desanyja is. Mert Amelie sz�lei nagyon ritk�n voltak otthon. Az apa tal�n havonta egyszer, ha hazan�zett, az anya pedig mindennap 8 ut�n �rt haza a munk�b�l. Hirtelen furcsa �rz�s lett �rr� rajta. Most vette csak �szre, milyen �ress�g t�madt a sz�v�ben. A legt�bb helyet ugyanis Heidi foglalta el benne.

Szinte minden nap minden perc�t egy�tt t�lt�tt�k. Egy oszt�lyba j�rtak, egy padban �ltek, egy�tt tanultak suli ut�n, egy�tt j�rtak edz�sre, egy�tt mentek el korcsoly�zni t�len, ny�ron pedig kocogni. H�tv�g�n gyakran egym�sn�l aludtak, filmet n�ztek. B�r moziba is s�r�n mentek. Egy�tt dum�lt�k ki az aktu�lis szerelmeket, ugyanazt a zen�t szerett�k, ugyanaz volt a kedvenc k�nyv�k, a kedvenc �llatuk, a kedvenc filmj�k. Csak egy k�l�nbs�g volt k�z�tt�k. Amelie m�g �lt. Lelke m�g mindig itt s�nyl�d�tt, ezen a bolyg�n.

�m egy nap valami miatt Amynek el�bb kellett hazaj�nnie, �gy k�l�n indultak el. Persze ekkor m�g senki sem tudhatta, hogy a mag�nyosan hazafel� kutyagol� Heidire milyen vesz�lyek leselkednek. Egy r�szeg aut�s sz�guldozott az utakon, sajnos pont ott, ahol Heidi �tment. A kocsi szinte a semmib�l t�nt el�. M�g sik�tani sem volt ideje, m�r is bek�vetkezett a katasztr�fa. Az aut�snak azonban ez nem volt el�g. Mivel nagyon r�szeg volt, nem �llt meg. Heidi ekkor m�g �lt, de a k�vetkez� pillanatban becs�p�d�tt a p�l�ja egy alkatr�szbe. Pr�b�lt szabadulni, �s ekkor csap�dott neki a feje el�sz�r az aszfaltnak. Szerencs�tlens�g�re �gy belegabalyodott az alkatr�szekbe, hogy feje ezut�n f�l-le ing�zott a kocsi alja �s az aszfalt k�z�tt. Ezeket, a kegyetlen�l f�jdalmas csap�sokat m�r nem �lhette t�l, nem kellet ezt a hihetetlen�l f�jdalmas �rz�st �t�lnie. Ez m�r sok volt a l�ny test�nek. V�g�l az aut� egy f�hoz csap�dott. Nemsok�ra nagy szir�n�z�sok k�zepette meg�rkeztek a rend�r�k �s a ment�k. A felismerhetetlens�gig �sszeroncsol�dott l�ny arc�t v�re bor�totta. A j�r�kel�ket elterelt�k, hogy ne kelljen l�tniuk a holttestet. V�g�l minden�t betett�k egy feketezs�kba. Az �desanya �ppen elment a helysz�n mellett egy buszon, �s l�tta a feketezs�kot, de nem is sejthette, ki van benne. Pedig az � l�nya volt az. A csodasz�p, z�ld szem�, barna haj�, sz�p von�sokkal, t�k�letes alkattal meg�ldott kisl�nya, akit hihetetlen m�rt�k� szeretetben s gondoskod�sban nevelt f�rj�vel. Mindig t�r�d�tt vele. Na, nem k�nyeztette el, mindig arra t�rekedett, hogy l�nya meg�lljon majd egyed�l is a val� �letben. Heidi kit�n� sportol� is volt. M�g Amelie csak �lmodozhatott a sportkarrierr�l, Heidinek ez megadatott. Mindent megnyert, amit csak lehetett. � volt a legjobb szertorn�szpal�nta az eg�sz orsz�gban. De sohasem k�rkedett ezzel, s�t! Mindig b�ztatta, seg�tette, a t�bbieket. Kedves volt mindenkivel, nem voltak ellens�gei. A fi�k szem�ben el�rhetetlennek t�nt, mert szinte t�k�letes volt. Mindennek a tetej�be kit�n� tanul�nak bizonyult.

Ez futott v�gig Amelie agy�n, majd felpattant, �s d�h�sen indult ki a konyh�ba. Kifele beler�gott az ajtaja mellett �ll� k�nyvespolcba, de ez is csak neki f�jt. Ahogy nagy dirrel-d�rral a konyha fel� ment, nem hallhatta, hogy a polcr�l egy tompa puffan�s k�s�ret�ben leesett egy k�nyvecske.

Amelie egy t�llal a kez�ben t�rt vissza. A m�anyagban n�h�ny alma volt, �s egy k�s, hogy meg tudja pucolni. Le�lt az �gy�ra, �s nekil�tott, de azt�n �szrevette a k�nyvet. Az els� oldalon ny�lott ki. Letette az �lelmet, majd lassan felkelt, �s k�zelebb ment. „Kinyitja a szeretet”. Olvasta a szennylapon. Ami ugyanis leesett, az eml�kk�nyve volt. M�g � �rta az elej�re a sz�veget 5.-ben, mikor megkapta kis k�nyvecsk�t. Tov�bblapozott. Azon az oldalon volt Heidi m�ve. Aranyos kis mesefigur�kkal t�lt�tte meg a lapot, �s itt-ott egy-egy id�zetet is megejtett. Csod�latosan rajzolt. Amelie szeme megakadt az egyik r�vid kis mondaton. „Eml�k�l, hogy eml�kezz, ha eml�kem m�r csak eml�k lesz!“ Dagadt, v�r�s szemeib�l ism�t k�nnyek t�rtek el�. V�gigfolytak az arc�n, �s az eml�kk�nyv�n landoltak. A s�s cseppek elhom�lyos�tott�k a feliratot. Asztal�hoz rohant. Les�p�rte a kacatjait, bele�rtve a k�peket is, de n�h�nyat megfogott, �s darabokra t�pet. Felejteni akart, de nem tudott. Heidi k�pe ott lebegett el�tte. A l�ny szelleme �gy t�nt, nem hagyja a l�nyt nyugodni. Elege lett.

Kez�be vette a k�st, amivel eredetileg alm�t akart pucolni, �s sz�ttrancs�rozta kezeit . A forr� v�r a sz�nyegre csurgott, �s �tsz�nezte a mint�kat egys�gesen v�rv�r�sre. Tudta, hogy ez m�r a v�g. B�r s�t�t volt, de m�gsem �gett a villany. Mikor kezeire n�zett, felsikoltott, de m�gsem h�tr�lt meg, b�r el�sz�r ezt akarta tenni. Majd hirtelen egyetlen gondolat t�lt�tte meg a fej�t: „Tal�lkozni fogsz Vele” Nem �gy h�t nem k�t�tte ba a kez�t, mert tudta, hogy nemsok�ra ism�t egy�tt lehet Heidivel, �s forr�s�g �nt�tte el sz�v�t, melynek m�r nem volt mit pump�lnia az egykor hevesen l�ktet� erekbe. Az �letet ad� ned� bemocskolta a k�pek maradv�nyait, melyek k�z�tt Amy is fek�dt. Kezdett gyeng�lni. Eml�kk�pek p�r�gtek el�tte. Eg�sz kiskor�t�l. Minden eml�ke kapcsol�dott Heidihez. V�g�l az utols� k�pek. A temet�s, ahogy leeresztik a kopors�t. Ahogy majd �t is Heidi mell� fogj�k ugyan�gy eltemetni. A gy�szbesz�det mond� �desapa, azt�n hazafel� a pul�ver, a zenei cikkeket �rus�t� bolt, Parkly, �s v�g�l a f�nyk�pek. Az eml�kk�nyv, benne a rajz. �s utolj�ra kinyitotta szemeit. Heidit l�tta. Ahogy fel� ny�jtja kez�t. Er�tlen�l pr�b�lt mozogni, de ekkor m�r nem volt r� sz�ks�ge. Szelleme elhagyta a f�ldi porh�vely�t, �s k�zen fogva indultak el egy m�sik vil�g fel�. �let �s hal�l egy� v�lt k�t igaz bar�tn� tal�lkoz�s�nak �r�j�ban. Az esti harangsz� egyenletes kong�s�t egy �desanya sikolya zavarta meg. Egy �desany��, aki haza�rve azzal szembes�lt, elvesztette azt, aki a legt�bbet jelentette neki. Egy any�� nem tudja, hol rontotta el. Tal�n ott, hogy nem t�r�d�tt Isten aj�nd�k�val? A v�rben t�rdepelve vette el� mobiltelefonj�t, �s kih�vta a ment�ket, b�r tudta, hogy v�ge.

A szoba s�t�ts�g�t t�bb� semmi nem t�rhette meg. A holmik fel lettek ugyan takar�tva, de t�bb� senki sem l�pett be a szob�ba. A szob�ba, ahol egykor k�t bar�tn� egy�tt sz�rakozott, �s vih�ncolt. K�t l�ny, akik egy m�sik vil�gon ott folytatt�k a m�k�z�st, ahol abbahagyt�k.

Nem tudni, mennyire tartott�k szem�ket csal�djukon �s bar�taikon. Vajon l�tt�k-e, hogy milyen sokan elj�ttek a temet�s�kre. �s vajon l�tt�k-e �k ketten, hogy padjukon egy eg�sz �vig minden nap �gett n�h�ny m�cses?

Szurkoltak-e egykori oszt�lyuknak, mikor minden oszt�lyt�rsuk le�retts�gizett �s lediplom�zott? Tudj�k hogy mindkettej�knek sz�letett egy kistestv�re? B�r egyik sz�l� sem akart soha t�bb� gyermeket nevelni, de v�g�l p�tolniuk kellett az �rt, ami a l�nyaik elveszt�se okozott, b�r eml�k�k soha nem felejt�d�tt el. K�p�k ugyan le lett v�ve minden falr�l, hogy majd akkor ker�lj�n fel, amikor a picik m�r nagyobbak lesznek, �s meg�rtik, mi t�rt�nt. Vagy akkor, ha a sz�l�k m�r nem eml�kezn�nek egy apr� r�szletre.

�s hogy mi t�rt�nt az eml�kk�nyvvel? A gyilkos k�nyv lapjain l�v� rajzokat teljesen elt�ntette az �letet ad� ned�. Csup�n egy lapja maradt �p. Az utols�, ahol nyitva volt.. A feliratot szint�n Amelie �rta oda, mikor megkapta az eml�kk�nyvet: „Bez�rja az eml�kezet”