|
Vdelmez
Vihar tombol, a szl viharzik,
Felhkbl az es mlik.
Mg kinn vagyok, kinn messze,
Irtztatva llok, elkeseredve.
Sznalmas pillantsok ksrnek,
A hzak ablakbl kmlelnek.
zottan megyek, meg nem llok,
Magamban 500x killtok.
Fejem zg, csak rmkpeket ltok,
Csak a szvversem, csak ez mit hallok.
Lbaim remegnek, mr nem brnak el,
A fldre esek akr egy res veder.
Kszva haladok tovbb, k csak nznek,
llnak a tmegben, nem segtennek.
Flnek hozzm rni, flnek a halltl,
Rettegnek a gyors elmlstl.
n is flek, rettegek magamtl,
Fj, hogy nem szabadulok a bnattl.
Engem csak egyvalaki vehet maghoz,
Ki csatlakozni akar a hall forgataghoz.
S ekkor egy kz rinti arcomat,
Ersen megszortja karomat.
Felhz a mlybl, s nem ereszt,
Meglel s egy gyenge mosolyt, megereszt.
Megkapaszkodom s felemel,
Karjaiban egszen hzig cipel.
Ott leltet, majd meleg telt rak elm,
Aztn betakar, s fltve pillant felm.
De nem szl semmit, csak hallgat,
Majd gyba fektet, s lassan elaltat.
Mg rzem, ahogy vatosan mellm fekszik,
Vdelmezen tlel s is, elalszik.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
