|
Elveszve
Vnm, mi adta az ihletet, elveszett,
Szvem a sok bnattl megkeseredett.
A klt ki voltam, s lettem volna,
Elveszik, folyton, s megint, jra.
rni nem tudok, se strfkat zengni,
Kedves rmeket magasba emelni.
Fjdalmam versbe kltse sem megy mr,
Minden mi krbevesz, mocsok s sr.
Rebeg pillm, hiba ejt knnyet,
Hiba ontja a rengeteg cseppet.
Ostobn, gondolvn az elmlt idkre,
Vissza a sok rgi, kellemes emlkre.
Midn, emlkezvn, jra felkacagok,
Magamhoz paprt s tollat ragadok.
rni kezdek, s lassan haladok, br,
Megszletik az els rmpr.
De az rs abbamarad, ismt elakadok,
Krbenz a szobban, csak magam vagyok.
Egyedl, s szvembe nyilall a fjdalom,
Beteg llek az enym, csak rtalom.
Hangosan killtok jra s jra,
Fradtan zuhanok, vissza a porba.
Ajkamra tbb szt nem vevn,
Meghalnk n e nap, jjeln.
Hisz vinni sorsom mr nem brom,
Piszkos arcomon lv knnyeim kzt feladom.
Nem kelek fel tbb, csak fekszem a mocsokban,
Lassan halok meg, szenvedve, knokban.
Vagy mgsem? Krdem, s egy hang szl minek nyoma,
Keserves szvem legbelsbb zuga.
Vagy mgsem? Krdem, s egy hang szlal jra,
Ne flj gyermek, megvdelek, szavamra.
Knnyeim pergse megll, s felnzek,
Nmn de knyrgk, segtsget krek.
S remeg kezei, lelsbe hullva,
Tallom meg bkmet, elszr jra.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
