Beszlgets a Halllal
Halkan suttog, szlt nevemen,
Mindenhol megtall, nincs rejtekem.
A menedkek immr mind elpuszttva,
A hibim elttem, mind kinagytva.
A rossz tetteim felsorolva,
n csak hallgatok, bebgzva.
Nem akarom ltni, rezni, hallani,
Hogy rjk fel mltam, ajkai.
S midn minden elcsendesedik,
Kinylt szemeim a fnyt keresik.
Csak egy msik szemprt tall,
Gazdja nem ms, mint a Hall.
Fled a hallt, gyermekem?
Ugyan mirt kne azt nekem?
S az let? Az szksges?
Mit elvennl tlem? Lehetsges.
Kn s fjdalom mire vgysz?
Hogy kvnjam. Erre vrsz.
Hogy vrok? Hisz kvnod.
Tvedsz. Az a Te vilgod.
Mgis rzem benned l.
Tudom. Olyan hideg, mint a tl.
S ah! Egy rszed csak ezt akarja,
Tudom. Bell szvem bnat marja.
Mirt szenvedsz ht mgis?
Mert ettl lek. Mg n is.
S nem fled, hogy elr a vg?
Nem, mert lelkem tze g.
Sikoltod majd a nevem!
Sikoltom, ha kell nekem.
lm majd a bnatod,
Tudom, csak ezt akarod.
Flve nzel majd fel rm,
Remegni fog majd a szm.
Rettegni fog mindened,
Ha Te mondod, meglehet.
Srni fogsz, s knyrgni,
Cipm belm fogod trlni.
Nem hatsz meg majd knnyeiddel,
Nem is akarlak majd, hidd el.
Mirt nem reszket mindened?
Mert egy sorsom van, mi megvetett.
Vesd btorsgod, jer velem, mr jjel,
Ha eljn az rm, megyek, rmmel.
Addig vrok. Vrok a sttben.
Hidd el ltni, fogsz, de csak a fnyben.
Kereslek, majd ha leszll a nap,
Keress akkor, ha jn a pirkadat.
Eljvk rted, hamarabb, mint remled,
De, akkor, nem megyek Tevled.
Vlaszts nincs, elragadlak,
A fny ell nem takarlak.
Akkor utad folytathatod, mehetsz,
Tudod, idm eltt nem kereshetsz.
Tudom, csak csodllak a tvolbl,
Nzhetsz, szemed ablakbl.
Foglak is mg el nem j az ra,
Megyek veled, alkonyodra.
S velem kell, lj, hallomig,
lnk egytt sajtomig.
Nedia Rose Pcs, 2007. 04. 16.
|