Sziasztok!

A nevem Shanon Davis. 1986 nyarán születtem egy erdélyi kis falucskában. Édesanyámék bevándorlók voltak, Amerikából jöttek. Édesanyám már várandós volt az út során. Miután letelepedtek, rá nem sokkal megszülettem. Kár volt, mivel Édesanyám a szülés közben meghalt. Édesapám nem bírta ezt a terhet magával cipelni, egyéves koromban, szívinfarktusban elhunyt. Én pedig árvaházba kerültem.

Mivel szép kisbaba voltam, hamar örökbe fogadtak. Sajnos egyik családomnál sem töltöttem hosszabb időt. De a legutolsó családom, máig nem tudom, hogy miért, de kibírt. Pedig én mindent megtettem azért, hogy ne maradjak náluk… A nevelőszüleim Karen és Eric is amerikai származásúak voltak. Amikor nagyobb lettem sorsomat megpecsételte a kemény munka és a fájdalom, amit szüleim elvesztése miatt éreztem. Tanulmányi eredményeim világ életemben nem voltak a legjobbak, ezért sokszor agresszívan viselkedtek velem szemben.

19 éves koromban egy késő nyári éjjel, amikor a közeli szórakozóhelyről sétáltam haza, az utcánkból láttam kijönni egy hosszú fekete köpenybe burkolódzott alakot. Később kiderült hogy egy démon volt az. Mikor hazaértem teljesen megdöbbentem, mivel mindenütt hatalmas tócsákban állt a vér és nevelőszüleim szétmarcangolva, darabokban hevertek. Egy cseppet sem éreztem magamat szomorúnak, még csak gyűlöletet sem éreztem a démon iránt, aki mindezt tette. Ott ültem a hullák mellett és egy gondolat futott át az agyamon: én ezeknek az embereknek a vérét vágytam fiatal korom óta, hát most, hogy itt van akár meg is ihatnám…

De ekkor már nem maradt időm cselekedni, mert valamiféle láthatatlan erőnyomán elindultam. Nem tudtam, hogy hova és minek megyek, csak annyit, hogy mennem kell.

Futva érkeztem egy temető ősrégi kriptájához. Immár a kíváncsiság hajtott, ezért bementem. A kriptában félhomály uralkodott, csak a telihold sugarai törtek át rajta. A futás közben nagyon elfáradtam, ezért lekuporodtam a sarokba. Azon merengtem, vajon most, hogy nem maradt a világon senkim mitévő legyek? Mikor, hirtelen, velem szemben egy vörösen izzó szempár villant fel. Először nem tudtam, hogy mi vagy ki lehet az. De amikor a gondolataimban egy mély férfihang csendült, amint azt mondja, hogy engedjek a kísértésnek, minden világos lett. Egy vámpír az! A gyönyörű, sudár férfi már a hold sugaraiban állt. Ébenfekete haja a válláig ért, arcvonásai elsápadtak a hold fényében. Két szemfoga elővillant és immár a hang a fejemben azt susogta, keresselek meg benneteket, és ti majd segítetek igazi vámpírrá válnom. Majd a vámpír hirtelen elrohant. Mire észbe kaptam, már sehol sem volt.

Ezután sokáig Erdélyben bujdostam a hatságok elől. Mivel én voltam az egyetlen szemtanú, nagy erőkkel kerestek, de valljuk be, ki hitt volna egy 19 éves lánynak, aki azt állítja, hogy a nevelőszüleit meggyilkolta egy démon?!

Aztán eszembe jutott, hogy akkor este mit is mondott az a férfihang a fejemben. Mindenfelé kérdezősködtem Rólatok, de senki nem tudott semmit, vagy nem akart mondani… Hosszú ideig, csak reménytelenül kutattam a világban. Aztán, egy napon betévedtem egy kocsmába és ott hallottam, hogy erre az oldalra kell följönnöm, hát, most itt vagyok.

Karakterleírás:

169 cm magas, átlagos testsúlyú lány vagyok. Vékony, csinos alak. Szemem égkék, de ha mérges vagyok zöldre változik (állítólag). Öltözködésem nagyon egyedi. Kedvelem a régi fazonú nőies cuccokat. Főleg egy fekete feszülős bőrnadrágot, fekete garbóval és magas sarkú csizmával. Kiegészítőként karika fülbevaló, fekete bőröv. Azon persze ott lóg a tőröm meg a pénztárcám. Ennyi remélem elég magamról.

Tisztelettel:

Shanon