 |
Menü |
|
|
| | |
|
Minden egyéb |
|
|
| | |
|
Saját műveim:
Regények:
Novelláim:
|
| | |
|
A A Törlendő |
|
|
| | |
|
Almodulok |
|
|
| | |
|
|
|
Vámpír karakterleírások |
|
|
Mhona
2007.06.26. 12:08
|
Tisztelt Vámpírok!
A nevem Mhona.21 éves vagyok. Egy Finn kisvárosban születtem, Tulppio-ban. Elég fiatalon meg kellett tapasztalnom a hiányt, és a szegénységet, mivel apám 3 éves koromban öngyilkos lett. Tulajdonképpen nem zaklatott fel akkor a dolog, nem voltam vele előtte olyan közvetlen kapcsolatban. Anyám és apám folyton veszekedtek, és apám verte anyámat, így jobb is volt, hogy megölte magát. Előtte is szegények voltunk, de így méginkább. Anyém kénytelen volt, elmenni kurvának, mely szerintem nem jelentett neki nagy gondot. Ennek köszönhetően született egy mostoha hugom, aki még 3 évesen vízbefulladt. Anyámmal megint ketten maradtunk. Én már nagyobb voltam, és suliba kellett járnom.
Ezt 10 éves koromig el is viseltem, megtettem amit nyám mondott, de aztán elegem lett, gyűlöltem az életemet is meg mindent. Elegem volt! Leléptem otthonról, ellógtam a suliból, és szélsőséges csoportokhoz csatlakoztam. Lázadtam minden ellen. Benne voltam a verekedésekben, és minden törvénybe ütköző dologban. Így egy csempészés közben el is fogtak minket, de erről sikeresen megléptem. Viszont beköptek, és engem is be akartak vinni. Ez nem jött össze. Mivel anyám próbálta velem tartani a kapcsolatot, bár csak ki akart használni, őt vittem bele a dologba. Én még fiatal korúnak számítottam, így ő szívta meg. Bevitték és helyettem ült másfél évet. Mivel így pénzem sem volt, el kellett adnom a házunkat, ami nem sokat ért. A pénz mind drogra, cigire meg piára ment el. Közben rámtalált a gyámügy, elvittek egy otthonba, de onnan hamar leléptem, és egy külvárosi vastelepnél találtam egy kis garázst. Azt feltörtem és ott aludtam esténként, nappal meg mászkáltam, és loptam magamnak kaját.
Aztán anyám kijött a börtönből, mivel én nem látogattam meg őt, ő keresett meg. Utált, de ez kölcsönös volt. Viszont ő nem mutatta ki. Megint beállt dolgozni. Nem kellett sokat szenvedni, hamar keresett annyi pénzt h béreljen egy szobát magának. De ami érdekes volt, velem is foglalkozott. Elrángatott mindenhova, aztán felköltöztem hozzá, viszont életemen nem változtattam mást. A drognak meg a piáknak éltem. Ez feltűnt neki is, be akart jelenteni elvonóra. Erre én megfenyegettem, hogy megölöm ha megteszi. Ez megtette a hatását, de ha elvonóba nem is bevitetett a rendörségre, ahonnan mégis az elvonóra kerültem. Itt 3 hónapot kellett szenvednem. De aztán csak leszoktam a drogokról.
Anyám közben csempész cuccokkal meggazdagodott, és lelépett, bár ez cseppet sem zavart volna, de a gyámügy megint rámszállt. Csak 14 voltam, és bevittek. Mivel többször is szökni próbáltam elég rövid időn belül, illetve elég agresszív voltam külön terembe zártak. Innen nem tudtam kiszökni. A megőrülés határán voltam. Többször jöttek megnézni, hogy nem e okoztam kárt magamban,de aki csak a közelembejött annak nekiestem. Mindenkit bántottam kivéve egyet. Volt egy srác, akit ha bekültek hozzám se szólalt meg. Rámnézett és kiment. Bár nem voltam egy félénk lány, tőlle kicsit megijedtem. És, valahogy fájt ha rámnézett. De sosem tudtam, hogy mi ez.
Mikor már kicsit lenyugodtam, kiengedtek a többiekhez, de senki nem szeretett, nem csodálom. Egyedül voltam. Senkivel nem akartam beszélni. Nappal a szobában ültem sötétben, csak este mentem ki és ültem a fák alatt a kertben. Bár eleinte azt hittem egyedül vagyok, közben rájötem, hogy nem. Minden este kint volt az a bizonyos fiú is. Ő nem beszélt, és így én se szóltam hozzá eleinte, de aztán egyszer megkérdeztem a nevét, nem válaszolt. Csak rámnézett a gonosz szemeivel, amitől úgy féltem. És éreztem, ahogy a tekintete belémfúródik. Utánna mindíg rámnézett, bárhol találkoztunk. De ez nem volt így sokáig, mivel kiderítették, hogy anyám él, és Ausztriában lakik.
Odavittek, hogy éljek vele. Anyám ezt nem akarta. De aztán úgy vette a dolgot, hogy ez neki jó. Mivel ő már elég idős volt, én meg fiatal úgy gondolta, hogy majd én folytatom, amit ő csinált. Csakhogy ezt én nem akartam. Egyik este özölte ezt velem otthon. Összevesztünk, na nem mintha előtte nem lettünk volna elég rossz viszonyban, de ez megint rátett a dologra. Amikor megmondtam, hogy én nem leszek olyan kurva mint ő akkor megpofozott és nekem esett. Én védekezésképp egy kést rántottam elő az asztalról, és hadonászni kezdtem vele, de mivel nem engedett lendülettel belenyomtam a mellkasába. Akkor rögtön meghalt. Én meg le akartam lépni, de valaki hátulról leütött, és magával vitt. Egy sötét barlangban voltam amikor felkeltem, és ott láttam a fiút. Megijedtem picit, de akkor hozzámszólt. Csak annyit mondott, hogy ne féljek, és hogy keresselek titeket, és adott egy címet. És most itt vagyok! Remélem befogadtok!
Így nézek ki: szőke, hosszú hajam van.Elég magas vagyok, és vékony. Szeretek egyedül lenni, csöndben. Ha felidegesítenek nem igazán tudom magam tűrtőztetni. Szeretek nekiesni másoknak. Öltözködésemmel, sem tűnök fel nagyon. Imádom a sötétet, a feketét, és mindent ami tilos! Nem szeretek a középpontban lenni, inkább a háttérben vagyok, de bármilyen áron megvédem a magam igazát!
Üdvözlettel: Mhona | | | |
| |
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
