|
Shaera Morton
2007.08.18. 12:40
A nevem Shaera Morton, 1993-ban születtem egy kis faluban, Rivertownban. Kiskoromban minden rendben ment, rendes, tisztességes környék volt. Száznál többen nem laktunk ott, mindenki ismert mindenkit. Szóval, 12 éves koromig minden rendben ment. Aztán egy éjszaka különös haláleset történt...
Mr. Fostert két különös sebbel a nyakán találták meg. Az öreg asszonyok rögtön vámpírokat láttak mindenütt. A pletyka pedig futótűzként terjedt. Hamarosan mindenki a vámpírokról beszélt. Aztán minden nap újabb és újabb áldozatokat követeltek. Mindig csak éjszaka támadtak, és a szemtanúk szerint minden nap egyre többen lettek. Azt mondták, hogy Mr. Fostert is látták közöttük. Egy nap aztán mi következtünk...
Éjszaka különös zajokat hallottunk. Anya berohant az ajtón, és azt mondta, hogy öltözzünk. Ideges volt. Meg akartunk szökni, de a vámpírok már a szobában voltak. Anya kituszkolt minket az ablakon. Hárman maradtunk. Három testvér. A bátyám, a húgom és én. A közeli erdőbe menekültünk, valamiért ide nem követtek minket a vámpírok. A bátyám, Stan vigyázott ránk. Pár hónap telt el így, azonban hamarosan beköszöntött a tél. Mi, a nyári ruhánkban voltunk, ezért valakinek vissza kellett mennie a házhoz, melegebb ruhákért, ha nem akartunk megfagyni. Stan vállalta. Reggel ment, mert azt remélte, hogy a vámpírok már nincsenek ott, azonban már nem csak este jöttek, egész nap a házban tanyáztak. Stan meghalt...
Ketten maradtunk a húgommal. Tudtam, hogy már csak magunkra számíthatunk. Egyre beljebb és beljebb mentünk az erdőbe. Azt reméltem, hogy ha a másik oldalán kijutunk, talán eljuthatunk egy városba. A húgom már nagyon rosszul volt, egyszer elájult. Teljesen kétségbe estem, nem tudtam mit tenne Stan. Hamarosan előttem is elsötétült a világ...
Egy kellemes szobában ébredtem fel. Egy férfi talált ránk. Amíg a lánya a húgommal játszott, én beszélgettem vele. Kiderült, hogy egy vámpírvadász. Mondta, hogy a lánya semmiképpen nem akar vámpírokra vadászni, viszont ha akarom nekem szívesen megtanít rá. Szóval, így lettem én is vámpírvadász...
A húgomat otthagytam a házban, mert így volt neki a legjobb. A férfi sok mindent megtanított nekem, ám egy nap megölték a vámpírok. Elhatároztam, hogy bosszút állok a családom, és a tanítóm megöléséért, ezért észrevétlenül követtem a vámpírt. Így kerültem Darkmoon kapujához. Ha észnél lettem volna, akkor valószínűleg visszafordulok, amíg még lehet, és soha nem lépek be azon az ajtón. Azonban elvakított a bosszú...
Beléptem, és akkor hirtelen rájöttem : ez egy vámpírtanya! Megfordultam, de a kapu már zárva volt. Vagy tíz vámpír állt körülöttem, nem volt hova menekülni...
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
