Farkasember
Haldokló szempár, az éjszaka vár,
Érted már nem kár,
Fáradt, kihűlt elhanyatlott tested,
Darabokra törték, törékeny lelked!
Míg élsz, bár lassan veszed a levegőt,
Minden porcikáddal kerülöd a temetőt,
De hiába minden, vonz és te mész,
Nincs benned kétség se józan ész!
Érzed ahogy gyengülsz, rosszabb, hevesebb,
Az átváltozás fáj, egyre keservesebb,
Villogó szemek, ejtik rád a fényt,
Egy leszel közülük, fogadd el a tényt!
Hiába futsz, menekülsz, rádtalálnak,
Olyan mint szolgája lenni a halálnak,
Fájdalmat okozni bárhol bárkinek,
Ártani teliholdkor akárkinek!
Harapni, fertőzni minden emberi lényt,
Hisz téged se kíméltek te mért tennéd?
Ölsz, gyilkolsz, élvezettel teszed,
Mások életét örömmel elveszed!
|