|
Élet és halál között
2007.06.26. 18:00
Élet és Halál közt
Múlnak a napok,
És én egyre csak magam vagyok.
Hiányoznak a régi barátok,
A kedves, boldog mosolyok.
Kergetem az álmom
És soha el nem érem,
Hiányzik az élet,
Mit már nem is élek.
Kergetőzöm a szavakkal,
Mint felhőkkel az angyalok,
Vagy mint gyermek a csikóval,
Egy szép hajnalon.
Felettem suhan el az élet,
És észre sem veszem:
Már nem is vagyok benne,
Mert magához hívott, és nem enged…
El akarok futni előle,
De egyre csak visszahúz.
Csábít, hív magához,
Én pedig tétován állok.
Elbúcsúzni sem tudok,
Nem engedi meg, a gaz!
Nem értékeltem, mit megkaptam,
Hát elsodort a fájdalom és harag.
Két világ közt rekedtem,
Hiányzik az életem.
De csábít a Halál édes íze,
Melyben nem lenne több gondom, végre!
Szeretnéd a sóvárgó lelkemet?
Odaadjam neked mindenem?
Kéred az életem tálcán,
Hát odaadom… hisz te vagy a Halál.
2007. június 8.
Anne Louise Carew
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
